A Fidesz-kormány csak a képzett munkaerő kiáramlását igyekszik minden eszközzel, elsősorban a röghözkötéssel megakadályozni, holott az álláskeresők mobilitása a küldő és a fogadó ország számára egyaránt nyertes játszma. Statisztikai adatok szerint tavaly októberig mintegy 2 400 millió dollárt utaltak haza a külföldön dolgozó honfitársaink.
Vándorbotra jutva
Bár az EU kapui már 2004 óta nyitva állnak a magyarok előtt, igazi lendületet csak 2010 után vett a kivándorlás. Mintha a "fülkeforradalom" után átszakadt volna egy gát: a havi 70 ezer forintos fizetésüket keveslő ápolók, minimálbérből élő szakmunkások, a törlesztéssel küzdő devizahitelesek, és újabban a frissen érettségizettek is inkább külföldön vállalnak munkát, illetve iratkoznak be a különböző felsőoktatási intézményekbe. Azt, hogy pontosan hány honfitársunk vállalt munkát külföldön, arról csak becsléseink vannak, de az EU országaiban igényelt adószámokból jó szinvonalon lehet erre következtetni. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként úgy nyilatkozott: az elmúlt néhány évben félmillióan hagyták el Magyarországot.
Később a portfolio.hu kérdésére a tárca kifejtette, hogy Matolcsy a nagykövetségektől kapott információkra támaszkodott: eszerint mintegy 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, mintegy 100 ezren Németországban, 50 ezren Ausztriában és további 50 ezren az EU többi országában. A hivatalos magyar statisztikákban megjelenő kivándorlók száma azonban jelentősen elmarad a tükörstatisztikák adataitól - derül ki a KSH egy tavalyi felméréséből. Emellett bár vannak olyan vélemények, hogy a kivándorlók egy jelentős része hazatér, erre vonatkozóan hiányosak az adataink. A legfőbb célországok egyike Németország, ahol látható, hogy a visszatérők aránya (az adott évben kivándorlókhoz képest) 2009 után jelentősen csökkent.
Az Eurostat 147 ezer magyar állampolgárt tart nyilván bevándorlóként, viszont ebben több kiemelten fontos célország - így Németország és az Egyesült Királyság - nem szerepel, vagyis ez a szám legfeljebb tájékoztató jellegűnek mondható. Ha ezeknek az országoknak a saját statisztikájában megjelenő magyarokat is hozzávesszük, akkor 2012-ben mintegy 230 ezren telepedhettek le külföldön. Ebben azonban nincsenek benne a be nem jelentett, esetleg feketén dolgozó magyarok és azok, akik már állampolgárságot kaptak. 2012-ben az Egyesült Királyságban 17 ezer magyar kért adószámot, míg 2007 és 2010 között összesen 14 ezren, és a tavalyelőtti adattal bekerültünk az első 10 ország közé, ahonnan a legtöbben próbálnak szerencsét a szigetországban.
A Tárki egy korábbi kutatása szerint csaknem minden ötödik magyar tervez hosszabb-rövidebb idejű külföldi munkavállalást, vagyis minden második 30 év alatti, valamint a 31-40 éves korosztály és a gimnáziumot végzettek harmada. Mindez egy néhány éve tartó, egyértelműen növekvő trend eredménye, hiszen 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya.
A Világbank adatai szerint mintegy 462 ezer magyar vándorolt ki, ami a lakosságának 4,6 százaléka. A legkedveltebb célpontok a nemzetközi szervezet adatai szerint Németország, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztria, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Izrael és Svédország. A Világbank adatai szerint a kivándorlók aránya az egyetemi végzettséggel rendelkezők között már 13,2 százalékos.
Hálás a kormány a kivándorlóknak
Jóllehet, a második Orbán-kormány időről időre elbüszkélkedik az általa létrehozott új munkahelyekkel: ezek jelentős részét a közmunkaprogram és a külföldi munkavállalás teszi ki. Orbán Viktor kormányfő 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért, majd később arról beszélt, legalább 5,5 millió adófizetőre van szükség. A versenyszférában azonban az elmúlt négy évben alig emelkedett a foglalkoztatási ráta. Különösen aggasztó a fiatalok 27 százalék feletti munkanélküliségi aránya.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentésének publikálásakor nyilvánosságra hozott egy grafikont, melyből egyértelműen látszik, hogy a foglalkoztatási adatokat a közmunkaprogram és a külföldi munkavállalás húzza fel. A külföldön dolgozók azonban két oldalról is segítik a kormány sikerpropagandájának számokkal való alátámasztását: a munkanélküliségi statisztikából kimaradnak, míg a foglalkoztatásiba bekerülnek - annak ellenére, hogy nem itthon dolgoznak, nem itthon adóznak.
Emellett a kivándorlók által hazautalt jövedelmek is segítik a magyar gazdaságot. A Világbank adatai szerint tavaly októberig 2 403 millió dollár érkezett ilyen formában Magyarországra, ez a GDP 1,8 százaléka. Lengyelországban ez az arány1,4 százalék, Szlovéniában 1,2, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban csak egy százalék. A bruttó hazai össztermékéhez viszonyítva legnagyobb arányban Kirgizisztán részesedik kivándorló állampolgárai által hazaküldött jövedelemből: ott ez az arány a Világbank adatai szerint 31,4 százalék. Globálisan a hazautalások mértéke a Világbank becslései alapján elérik a 414 milliárd dollárt, 2016-ig pedig 540 milliárd dollár körüli szintre emelkedhetnek.
Kelet-Közép Európában a hazautalás a külfölditőke-befektetést követően a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti az országok gazdasága számára. Ezek azok az összegek, melyeket a külföldön letelepedők családtagjaikat támogatják, hiteleiket törlesztik, befektetéseket finanszíroznak és egyéb terveiket valósítják meg. A hazautalások szerepe mikroszinten a szegénység csökkentésében kézzel fogható. Globális szinten a hazautalások csökkentik a jövedelmi különbségeket - az IMF egy korábbi becslése alapján a hazautalások 10 százalékos növekedése 2 százalékkal képes csökkenteni a naponta egy dollár alatt élők arányát a világban - mikroszinten azonban épp ellenkezőleg hat, növeli a jövedelmi különbségeket.
A hazautalásban részesülők jövedelmi viszonyait javítja, így az ilyen juttatásban részesülő családtagok jobb anyagi helyzetbe kerülnek, mint akinek nem dolgozik rokona külföldön. Ezek a privát, kis összegű utalások nagyrészt a fogyasztásban hasznosulnak: előnye, hogy olyan jövedelemáramlást biztosít, amely ellenáll a gazdasági válságnak. Kutatók azonban a migránsok hazautalásainak negatív hatásaként kiemelik, hogy ez a transzfer sok esetben életképtelen gazdasági struktúrákat tart életben, valamint a fogyasztás élénkítésén keresztül az árszínvonalat is növeli.
A mobilitással mindenki nyer
Világszerte mintegy 215 millió embert sorolhatunk a migráns kategóriába, ez a népesség mintegy három százaléka. Közülük mintegy 13,5 millióan menekültek, a többieket gazdasági migránsként tartja számon a szakirodalom. Ez meglehetősen csekély aránynak tűnik ahhoz képest, mekkora jelentőséget tulajdonít a politika a migrációs hatásoknak. Ez azzal magyarázható, hogy a migráció gazdasági hatása ennél jóval nagyobb, hiszen a kivándorlók nagyrészt gazdaságilag aktív munkaerő-piaci szereplők, akiktől sok esetben egész családok megélhetése függ.
A migráció gazdasági értékelésében a legfontosabb, hogy a fogadó és a küldő ország mérlege hogyan alakul - mondta el lapunknak Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének egyetemi tanára szerint például ha az Egyesült Királyság esetét vizsgáljuk, elmondható, hogy azoknál a munkavállalóknál, akik legalább egy évet élnek és dolgoznak az országban, egyértelműen pozitív az államháztartás.
Ezek azonban tisztán közgazdasági szempontok, nem politikaiak vagy szociológiaiak - mutat rá a közgazdász. Ismeretes: Nagy-Britanniában a pártok egyre inkább igyekeznek politikai haszonra váltani a lakosság bevándorlóellenességét. Az igazán heves vita tavaly év végén vette kezdetét, amikor David Cameron, brit miniszterelnök kijelentette: az Egyesült Királyságnak nemet kell mondania a kelet-európai bevándorlásra, mert az a tehetséges brit fiatalok elől von el munkahelyet.
Nagy-Britannia volt az első uniós ország, amely felismerte a bevándorlás hosszú távú előnyeit - véli Magas István. A szigetország ugyanis például Németországgal vagy Ausztriával ellentétben nem gördített adminisztratív akadályokat a hosszú távú letelepedők elé. Ha a munkaadó szempontjából vizsgáljuk, képzett fiatal munkaerőt kap, aki esetleg a helyieknél alacsonyabb bérért is hajlandó dolgozni, így számára a megtakarítás egyértelmű - mutat rá-a közgazdász.
A kivándorlók számára fontos motivációs szempont a pénz, úgy érzik, ezért megéri a kemény munka. Magas István szerint minél inkább képzettségének megfelelő állást kap valaki külföldön, annál valószínűtlenebb, hogy később Magyarországon telepedik le. Az otthon maradt szakemberek kevesebben maradnak a munkaerőpiacon, vagyis magasabb béreket harcolhatnak ki maguknak, hiszen jobb alkupozícióba kerülnek.
Magas István úgy véli, ha a veszteségeket és a hasznokat összeadjuk, mind a küldő, mind a fogadó ország számára pozitív a mérleg. Ez azonban tisztán közgazdasági érvelés - teszi hozzá az egyetemi tanár. Amikor a társadalmi feszültség elér egy kritikus tömeget, akkor Magas szerint a politikának is lépnie kell, ezt látjuk most az Egyesült Királyságban - ez azonban nincs összefüggésben a gazdasági tapasztalatokkal.
