Bárkivel megeshet a tavaszi országgyűlési választáson, hogy a szavazatszámláló bizottság közli vele: nem szavazhat, mert átjelentkezett az ország másik végében lévő szavazókörbe, vagy nem adhatja le voksát egy pártlistára, mert a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. És az állampolgár nem tud erről és nem is tehet ellene semmit. A választási rendszer jelenlegi formájában magában hordozza a választójog tömeges megsértésének a lehetőségét - közölte a TASZ. Mint kifejtették: ma a központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket interneten, az előzetes személyazonosítást megkövetelő ügyfélkapu-hozzáférés nélkül is be lehet nyújtani. Így bárkinek lehetősége nyílik néhány, a lakcímkártyán szereplő személyazonosító adat birtokában arra, hogy az interneten bármiféle személyazonosítás nélkül, valaki más nevében névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket nyújtson be. A garanciákat nélkülöző eljárásban a megfelelő adatokhoz hozzájutva bárkinek a felvételét lehet kérni a nemzetiségi névjegyzékbe is. Így a csalás áldozatául esett választópolgár nem szavazhat majd az országgyűlési választásokon a pártlistára. A lakóhely szerintitől eltérő szavazókörbe történő átjelentkezést ugyanígy, más nevében is lehet kérelmezni, akár egy több száz kilométerre lévő szavazókörbe. Így a választópolgár nem tud saját szavazókörében szavazni, csak ott, ahová - tudtán kívül - a nevében valaki átjelentkezett.
Kifejtették: a névjegyzékkel kapcsolatos ügyekben, a levélben történő kérelmezéssel ellentétben az interneten még az utolsó pillanatban is leadhatunk kérelmeket az NVI-hez. Ám, míg egy iktatott, aláírt kérelem támadható, a legfeljebb a benyújtó IP-címével rögzített internetes kérelmet állítólagos benyújtója nehezen tudja megtámadni - írták a jogvédők. A nemzetiségi választóként történő internetes regisztráció módosítására és az átjelentkezésre a szavazás napját megelőző pénteken 16 óráig van mód. Ha tehát valakinek az utolsó pillanatban kérik nemzetiségi adatai módosítását, vagy az utolsó pillanatban jelentkeztetik át, esélye sincs arra, hogy bármit tehessen annak érdekében, hogy ne sérüljön a választójoga. Ha pedig a választópolgár névjegyzékben szereplő lakóhelyétől illetve értesítési címétől eltérő értesítési címet jelölnek meg kérelmében, a választópolgár nem is értesül az illetékes választási iroda névjegyzékkel kapcsolatos kérelemről hozott döntéséről.
A TASZ emlékeztetett arra is: hírek szerint a közmunkások tömegeitől gyűjtöttek be személyes adatokat, amelyek valószínűleg elégségesek ahhoz, hogy nevükben - aligha érvényesíthető szankciókat kockáztatva csupán - névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket adjanak be, s ezzel csorbítsák választójogukat. A Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés szerint ugyanis egyre több településről és fővárosi kerületből jelentik a képzésre küldött roma közmunkások, hogy arra próbálják rávenni őket: adják meg személyes adataikat. Mindezt arra való hivatkozással, hogy értesíthessék őket, ha esetleg álláslehetőség van a láthatáron. Ám a szervezetek szerint "olyan adatokat is elkérnek, amelyek ehhez nem kellenek". Mindez egyértelműen arra kell, hogy akaratuk ellenére regisztrálják őket a nemzetiségi névjegyzékbe.
Mint korábban beszámoltunk róla: 36 roma szervezet és a hazai örmények bojkottálják a nemzetiségi regisztrációt, amely ellen egyre több kisebbségi szervezet emel szót. Az új törvények alapján a regisztrált nemzetiségi szavazók csak saját szervezeteik listáira szavazhatnak a választáson, az országos pártlistákra nem. Ezzel jogilag a kisebbségi szavazóknak eltér a választójoguk a "sima" állampolgárokétól, hiszen utóbbiak egy listás és egy egyéni képviselőre leadható szavazattal rendelkeznek. Ez a választójog egyenlőségének alkotmányos - és nemzetközi szerződésekben is védett - elvét sérti, ám az Ab-n mégsem bukott el.
A jogsértést fokozza, hogy nemzetiségi listát civil szervezetek nem, csak a ma is működő országos nemzetiségi önkormányzatok - a romák esetében a kormánypárt szövetségese, a Lungo Drom többségű Országos Roma Önkormányzat - állíthatnak. Az adott nemzetiségi lista pedig csak akkor szerez "kedvezményes" mandátumot, ha legalább a pártlistás mandátumszerzéshez szükséges szavazatszám 25 százalékát megkapja, ami legalább 15-20 ezer szavazatot jelenthet. Elvileg nem kizárt, hogy egy nemzetiségi listáról többen is bejussanak, de ennek kevés a valószínűsége: a második jelölt esetében ugyanis a lista már ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a pártlisták. A mandátumhoz jutó nemzetiségi politikusok teljes jogú képviselői lesznek az Országgyűlésnek, nagyjából olyan jogosítványokkal, mint a függetlenek. A többi nemzetiség azonban, amelynek nem sikerült képviselőt küldeni a törvényhozásba, de állított nemzetiségi listát, csak egy-egy szószólót delegálhat, nekik korlátozott a jogkörük: nem szavazhatnak, s csak kivételes helyzetekben szólalhatnak fel az ülésteremben.
A kisebbségek számára január 1-jével indult el a regisztrációs időszak, amely a határon túliak esetében augusztus óta tart. Az NVI az utóbbi hetekben kezdte kézbesíteni azokat az értesítőket, melyekkel regisztrálhatnak a nemzetiségi listára, vagy bármely más, a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmüket beterjeszthetik. Noha négymillió ilyen dokumentumot postáztak, azt is közölték, hogy a nem névre érkező nyilatkozat fénymásolható, sőt, a www.valasztas.hu oldalról le is tölthető. A hivatalos iratot személyesen és postai úton is el lehet juttatni a polgármesteri hivatalokban működő helyi választási irodákhoz. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a választók személyiségi- és választójoga az eljárás bármely elemében sérülhet.
A TASZ felszólította az NVI-t, hogy alakítsák át a névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmezési eljárást úgy, hogy az a választások tisztáságának megfelelő garanciáját biztosítsa. Kiemelték: más identitásának az ellopása és ilyen módon a szavazás lehetőségének csorbítása bűncselekmény. "Ez azonban nem menti fel a választási szerveket, amelyek a kérelmek személyazonosítás nélküli benyújtásának lehetővé tételével a tömeges csalásra teremtenek lehetőséget. A választások tisztaságának megőrzése - és ennek megfelelő eljárási garanciákkal történő biztosítása - a választások megszervezéséért felelős állami szervek kötelezettsége".
Kampányplakátok úton, útfélen
Nem minősül gazdasági reklámnak, épp ezért bármilyen politikai plakát elhelyezhető a közutak mentén lévő villanyoszlopokon. Legalábbis ezt a választ adta Navracsics Tibor egy szocialista képviselő írásbeli kérdésére. Varga Zoltán még decemberben fordult a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez azzal, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény úgy fogalmaz, "nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés a közvilágítási, villany-, telefonoszlopon, függetlenül attól, hogy a közvilágítási, villany- és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el." Varga erre hivatkozva azt tudakolta, Navracsics "szerint elhelyezhetőek-e politikai célú plakátok, hirdetések a fent említett oszlopokon?" A miniszter szerint "a választási eljárásról szóló törvény, a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján álláspontom szerint a jogi szabályozás csak a gazdasági célú reklámra vonatkozik, politikai választási plakátra nem. A plakát, mint választási kampányeszköz - sem a választási törvény, sem a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátozásáról szóló törvény alapján nem minősül gazdasági reklámnak." Navracsics azt is ajánlotta a képviselőnek, hogy a "választások lebonyolításával kapcsolatos technikai kérdésekkel" a jövőben forduljon a Nemzeti Választási Irodához.
Csakhogy a közúti törvény, illetve annak végrehajtási rendelete szerint a közútkezelő maga is eltávolíthatja a jogellenes helyen kitett reklámokat - például amelyek a villanyoszlopokon lógnak -, ha a tulajdonos nem teszi meg. Így aztán könnyedén előfordulhat, hogy a kampányidőszakban egyes önkormányzatok, vagy akár az Magyar Közút Zrt. leszerelteti némely ellenzéki párt plakátjait.