Erről Szabó Imre volt környezetvédelmi miniszter, a szocialista párt fenntartható fejlődés kabinetjének vezetője beszélt a Táncsics Alapítvány Megújuló energiapolitika című konferenciáján szerdán. A konferenciát eredetileg Mesterházy Attila MSZP-elnök nyitott volna meg, azonban lemondta a részvételt, mivel szerda délelőtt folytatódik pártja és az Együtt-PM közötti tárgyalás a választási szövetség kibővítéséről.
Szabó Imre azt mondta: az MSZP energiapolitikai programjának célja a szegénység csökkentése, a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság bővítése és a klímavédelem. Az MSZP által javasolt épületfelújítási, energiahatékonysági és szigetelési program a fűtési költségek csökkentése mellett élénkítené a gazdaságot, és legalább százezer embernek adna munkát az építőiparban - jelentette ki, hozzátéve: a programmal akár 50-80 százalékos hőenergia-megtakarítást lehetne elérni a panel- és a családi házakban.
A szocialisták programja emellett a hagyományosak helyett egyre inkább a helyi, megújuló energián alapuló erőművekre építené a hálózati rendszert, fokozatosan csökkentené, illetve kivezetné a szennyező energiaforrások használatát, és célszerű korlátokhoz kötné az atomenergia felhasználását - ismertette.
Az MSZP vissza nem térítendő támogatást adna épületek felújítására, valamint - a szocialista kormányzás alatt megkezdett program folytatásával - háztartási gépek és izzók cseréjét is támogatná pályázati alapon. Támogatást adnának a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak közösségi naperőművek telepítésére, valamint arra, hogy a városi szemétszállító cégek elektromos járművek használatára álljanak át.
A szocialista párt programja emellett közösségi erdőgazdálkodást szorgalmaz: akár állami területek átadásával és pénzzel támogatnák, hogy szociális szövetkezetek új, őshonos, elegyes, lombhullató erdőket telepítsenek. Ezzel - folytatta Szabó Imre - megoldható lenne, hogy a rászorulók olcsón jussanak tüzelőhöz, valamint az új erőművek biomasszaigényét is ki lehetne elégíteni.
Az MSZP számítása szerint az ország összes épületének energetikai korszerűsítése 2024-ig évente nagyjából 230 milliárd forintba kerülne, míg az erdőgazdálkodási program nagyjából 25 milliárdba. Ezeket egyaránt kvótaértékesítésből és európai uniós forrásokból finanszíroznák.