Az államfő elleni vádpontok azóta tovább bővültek. Morszi és a Muzulmán Testvériség 14 magasrangú tagja ellen azért indult büntetőper, mert 2012. december 5-én parancsot adtak iszlamista híveiknek, hogy támadják meg a sebtiben elfogadott alkotmány elleni békés tüntetőket az elnöki palota előtt. Az összecsapásokban tizen vesztették életüket. Másodjára kémkedéssel, és dzsihádista szervezetek segítségével elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolták meg az államfőt. Míg a harmadik eljárás amiatt indult, mert 129 emberrel egyetemben - köztük a palesztin Hamász, és a libanoni síita Hezbollah fegyveres szervezetek tagjaival - foglyokat szöktettek meg a 2011-es forradalom kitörése utáni zűrzavarban rendőrök elrablása, vagy meggyilkolása mellett.
Mohammed Morszi Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke volt. Tizenhárom hónapos uralma alatt egyre nőtt az elégedetlenség, mely végül tavaly nyáron tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán a hadsereg 2013. július 3-án eltávolította posztjáról. A Muzulmán Testvériség tiltakozó megmozdulásokat indított, ülődemonstrációit azonban felszámolták, közel ezren vesztették életüket augusztus 14-én. A szervezet tagjait őrizetbe vették, s újfent betiltották a mozgalmat. Az átmeneti kormány azóta terrorszervezetté is nyilvánította a Testvériséget, amely még keményebb fellépést tesz lehetővé tagjai ellen.
Az iszlamista hívek szerint Morszit katonai puccsal buktatták meg, s most politikai per folyik ellene. Úgy vélik, fogva tartása is emberi jogokat sért, hiszen családjának és védőinek tavaly nyár óta csupán egyszer engedélyezték meglátogatását. A rendőrökkel való összecsapások az újévben is folytatódtak, legalább két ember vesztette életét idén.