A csatornabővítést végző konzorcium 1,6 milliárd dollárt (1,2 milliárd eurót) követel Panama államtól, s december 30-án 21 napos ultimátumot adtak az összeg átutalására. Azzal fenyegetnek, hogy ha a közép-amerikai ország nem állja a pótlólagosan felmerült költségeket, akkor január 20-ától levonulnak az építkezésről. A Grupo Unidos por el Canal (GUPC) konzorciumban többségi részesedése van a spanyol Sacyr Vallehermoso és az olasz Salini Impreglio cégnek, a vállalkozás tagja még a belga Jan De Nul és a panamai Constructora Urbana.
Bár a vita magáncégek és a Panama-csatornát üzemeltető hatóság (ACP) között folyik, a tét olyan hatalmas, hogy a kormányok sem maradhattak tétlenek. Panama számára létfontosságú bevételt jelent a csatorna forgalma, nem utolsósorban ki akarnák venni részüket a fellendülő észak-amerikai palagázipar forgalmából. Az odahaza nehézségekkel küzdő spanyol építőiparnak a panamai üzlet az egyik legnagyobb volumenű nemzetközi vállalkozása.
Madrid a válság elsimítására Panamavárosba küldte közmunkaügyi miniszterét. Ana Pastor Ricardo Martinelli panamai elnökkel, Jorge Quijanóval, a csatornatársaság vezetőjével, illetve a nemzetközi konzorcium élén álló spanyol cég, a Sacyr vezetőivel is tanácskozott. A közvetítő tárgyalások után a miniszterasszony annyit tudott bejelenteni, folytatják a megbeszéléseket, hogy ne bénuljon meg az építkezés.
Martinelli panamai elnök "nagy felelőtlenséggel" vádolta az építő konzorciumot. Panamai részről azzal érvelnek, hogy a nemzetközi vállalkozás követelése megalapozatlan, ilyen jellegű munkálatoknál óhatatlanul is felmerülnek váratlan problémák, ezeket azonban a szerződés keretein belül kell és lehet megoldani. A konzorcium szerint ugyanakkor az elmaradások fő oka, hogy hamis geológiai tanulmányokat kaptak a csatornahatóságtól, ez okozta a késlekedést, s ezért növekedtek meg jelentősen a kiadások. A csatornahatóság szerint a GUPC által benyújtott számlák 62 százalékát már rendezték, s 156 millió dollár többletköltséget is elismertek, a kőolaj, illetve az acél árának növekedése miatt.
Még 2007-ben döntöttek arról, hogy a Panama-csatornát egy harmadik zsiliprendszerrel is kibővítik. Így a legmodernebb és a legnagyobb hajóknak sem kell majd megkerülniük Dél-Amerikát. Jelenleg ugyanis a csatornán legfeljebb 5 ezer konténer befogadóképességű hajók tudnak áthaladni, de ha megépül a víziút harmadik ága, akkor 12 ezer konténert szállító hajók is átzsilipelhetnek a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt összekötő víziúton. Ezzel háromszorosára nőne a csatorna kapacitása. A bővítés lehetőséget adna a régi, idén éppen százéves zsiliprendszerek gyakoribb és alaposabb karbantartására is.
A spanyolok vezette konzorcium 2009-ben versenytárgyaláson nyerte el a megbízást, az amerikai Bechten International cég ellenében. A mintegy 5,2 milliárd dollár értékű építkezés legnagyobb feladatát, a zsiliprendszer kialakítását 3,1 milliárd dolláros ajánlattal nyerték el. A Bechtel 4,2 milliárd dolláros ajánlatot tett. A csatornahatóság 3,48 milliárdra becsülte a projekt várható költségeit. A madridi El País emlékeztetett, kiszivárgott Wikileaks iratok szerint a Bechtel úgy vélte, a spanyolok ajánlata a cement lerakását sem fedezi. A 2007-ben kezdődött munkálatok befejezését eredetileg 2014 októberére tervezték, de a folytonos csúszások miatt jelenleg 2015 júniusára ígérik az új víziút elkészültét.
Idén száz éves a víziút
A Panama-csatorna építését - a közép-amerikai földszoros legkeskenyebb részén - még a franciák kezdték el 1881-ben, de technikai problémák és a magas emberveszteségek miatt gyorsan levonultak. Az Egyesült Államok folytatta a munkálatokat 1904-ben, tíz év alatt készült el a 77,1 kilométer hosszúságú zsiliprendszer. Idén lesz száz éve, hogy1914. augusztus 15-én megnyitották a víziutat. A csatornaövezetet a múlt század elején 99 évre bérbe vették az amerikaiak, s az 1977-es Carter-Torrijos szerződés értelmében csak 1999-ben került a panamai állam tulajdonába. Kezdetben évi ezer hajó vette igénybe a csatorát, 2008-ban már több mint 14 ezer hajó vette igénybe, 2009-ben majdnem 300 millió tonna árut szállítottak a közép-amerikai víziúton. A világkereskedelem forgalmának mintegy öt százaléka halad keresztül a Panama-csatornán.
Nicaragua a vetélytárs
Panamának annál is inkább sürgős az építkezés befejezése, mivel egy másik közép-amerikai ország, Nicaragua is ki akarja venni a részét a csatornaüzletből, s 40 milliárd dolláros vállalkozással új víziút építését tervezik, méghozzá a legmodernebb szupertankerek befogadására alkalmas kapacitással. Olyan hajók is áthaladhatnának a nicaraguai csatornán, amelyek még kibővítés után sem férnek el a panamai zsilipek között. Tavaly júniusban a managuai kormány 50 évre szóló koncessziót adott egy kínai magáncégnek, a hongkongi székhelyű HKND csoportnak a Panama-csatorna versenytársának szánt új hajózási útvonal megépítésére. A közép-amerikai országban azonban vita robbant ki, s a legfelsőbb bíróság állásfoglalását kérték a koncesszió alkotmányosságáról. Managuában nemrégiben jelentették be, hogy a munkálatok késedelmet szenvednek, csak 2015 januárjában kezdődne az építkezés.