Magyarországnak, mint kis és nyitott országnak már 2013-ban is szerencséje volt azzal, hogy az Egyesült Államok fenntartotta gazdaságélénkítő programját, melynek révén óriási tőke áramlott a magyar állampapírpiacra is. Annak is szemtanúi lehettk, hogy mindez anélkül javította hazánk kockázati megítélését, hogy ennek belpiaci okai lettek volna. Ebből a szempontból sem közömbös, hogy a CIB Bank 2014-re kitekintő elemzésében alapvetően azzal számol, hogy a Fednek sikerül biztosítania azt a "békés átmenetet", amelynek során fokozatosan felhagynak az amerikai államkötvényeknek ma még havi 85 milliárd dollárt kitevő felvásárlásával.
Ennek kapcsán figyelmeztetnek a bank szakértői, hogy egyrészt a fejlett piaci állampapírhozamok emelkedő pályára állnak, a feltörekvő piacokra irányuló tőkeáramlások pedig az elmúlt időszakkal összevetve egyrészt mérséklődnek, másrészt jóval volatilisabbá (változékonyabbá) válnak. A magasabb állampapírhozam egyébként azt jelenti, hogy a költségvetési hiány csak az ideinél drágábban lesz finanszírozható. A helyzetet tovább ronthatja, hogy a hónapról hónapra mérséklődő alapkamat miatt a magyar állampapírok előnye más kötvényekkel szemben fokozatosan mérséklődik.
A CIB elemzői is utalnak arra, hogy minden bizonnyal a monetáris politika lesz az, ami 2014-ben a leginkább meghatározza majd a globális kockázati étvágyat és a piacok teljesítményét. A pénznyomtatás nem tarthat a végtelenségig, a világ vezető jegybankjainak a következő években vissza kell térniük a normális monetáris kondíciókhoz.
A CIB munkatársai megállapították, hogy a jegybankok és kormányok válságkezelési intézkedéseinek köszönhetően a világgazdaságot érintő összeomlásról szóló forgatókönyvekről már nem beszélnek a pénzpiaci elemzők, a válságról azonban továbbra sem lehet múlt időben beszélni. Jelenleg a legfőbb kockázatnak azt látják, hogy a világgazdaság egy hosszan tartó, alacsony növekedési ütemű periódus előtt áll, ami rendkívüli módon megnehezítheti az adósságleépítést, a krónikusan magas munkanélküliségi ráták csökkentését, illetve az életbevágóan fontos strukturális reformok végrehajtását.
A bank következtetése az, hogy Magyarország számára, a globális válság egyik legnagyobb tanulsága: a külső eladósodásra épülő gazdaságpolitika nem életképes. Az adósságcsapdából való kitöréshez elengedhetetlen a növekedési potenciál emelése, a foglalkoztatottság bővítése, a versenyképesség javítása, bizonyos területeken a megfelelő szerkezeti reformok végrehajtása és nem utolsó sorban a beruházások ösztönzése.
Az adósságot azonban ez idő alatt is finanszírozni kell, ami bizalom nélkül nem lehetséges. A bank szakértői szerint ugyan rövid távon sikeresnek nevezhető az IMF-megállapodásból való kihátrálás és az IMF-hitel visszafizetése, de a kockázatok mérlegelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez egy rendkívül kedvező globális likviditási helyzetben történt, ám ennek a környezetnek a Magyarország szempontjából kedvezőtlen irányú változása már jövőre elkezdődhet.
A hazai közgazdászok többsége azonban nem tartja sikernek az IMF-fel való korai szakítást. Úgy vélik, hogy teljesen értelmetlen volt az IMF kiebrudalása, a kedvezőbb kamatozású hitel felváltása egy drágábbra. Emellett a kormány által oly sokszor deklarált "pénzügyi függetlenségünk" helyzete mit sem változott azáltal, hogy nem a Valutaalapnak, hanem külföldi bankok konzorciumának tartozunk.
A makrogazdasági adatok közül az alapkamatra vonatkozó előrejelzését egyelőre nem módosította a CIB Bank, várakozásuk szerint a 3 százalék a kamatcsökkentési ciklus végét jelzi, de nem zárják ki, hogy ennél kicsivel alacsonyabb szinten áll meg a ciklus. Hozzáteszik, hogy 2014-ben huzamosabb ideig történelmi minimumszintjén maradhat az alapkamat, de a növekedésnek induló infláció, valamint a Fed mennyiségi lazításának visszafogása 2014 vége felé már kamatemelésre késztetheti a magyar jegybankot.
