A kormány azt ígérte, hogy még decemberben kiírják a versenytárgyalást a paksi atomerőmű bővítésére, de ez nem történt meg. Mint ahogyan a kabinet által beígért kormánydöntés sem született meg a beruházásról. A kabinet először idén tavaszra, majd ez év őszére, később decemberre ígérte a pályázat közzétételét. A bővítési tender kiírása azonban elmaradt.
A késedelem oka az lehet - vélik iparági szakértők -, hogy a paksi atomerőmű tulajdonosának, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az Orbán-kabinet időközben annyi feladatot adott - például a német E.ON energetikai konszern magyar cégeinek a felvásárlását, illetve több nemzetközigázvezeték-építési projekt előkészítését -, hogy a cég képtelen megbirkózni a rárótt terhekkel.
A bővítési versenykiírás dokumentációja pedig nem kevés munkával jár - jegyzik meg a szakemberek -, miután egy több mint ezeroldalas műszaki dokumentáció elkészítéséről van szó, amely teljeskörűen meghatározza az új létesítménnyel szembeni elvárásokat. Így az iparági szakemberek szerint nem kizárt, hogy csak a jövő év első felének a vége felé készül majd el a pályázati dokumentáció.
A fejlesztési program elindítását egyébként nem sürgeti semmi, hangsúlyozzák a szakemberek. Szerintünk egy ekkorra, a magyar energiaellátási modellt évtizedekre meghatározó döntés előtt amúgy is széleskörű társadalmi, politikai és szakmai egyeztetéseket kellene lefolytatnia a kormányzatnak.
A hozzáértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az kifejezetten súlyos károkat okozhatna a beruházásnak, ha kormány - nemzetbiztonsági vagy egyéb okokra hivatkozva -, a nyilvánosság kizárásával hozna döntéseket az ügyben. A titkolódzás ugyanis erősítené a korrupció gyanúját az óriás projekt körül. Az építkezésről ugyanis már most is többen azt feltételezik, hogy a Fidesz-közeli vállalkozásokat juttatja majd zsíros állami megrendelésekhez.
Nem kis falatról van szó. A építési program értéke a felépülő rektortor, illetve reaktorok típusától függően elérheti az 1200-6000 milliárd forintot. A szakmai becslések szerint ugyanis egy kilowatt atomerőművi teljesítmény fajlagos építési költsége hozzávetőleg 4000-5000 euró. Vagyis egy 1000 megawattos blokk létesítéséhez szükséges ráfordítás eléri a négymilliárd eurót, azaz 1200 milliárd forintot. Az építkezésről szóló döntés pedig - tekintve az új blokkok akár 80 éves üzemidejét - az egész évszázadra meghatározza az ország energiaellátási struktúráját.
Emlékezetes: még a tavalyi év közepén kiemelt fontosságú beruházásnak nyilvánította a kormány a paksi atomerőmű telephelyén létesítendő új blokk, illetve blokkok kialakítását. Emellett ugyancsak az elmúlt év közepén nukleárisenergia-kormánybizottság jött létre, amelynek az elnöke maga Orbán Viktor miniszterelnök, a testület tagja pedig a nemzeti fejlesztési és a gazdasági miniszter.
Lázár jelezte, 2037-ben az erőmű mai blokkjai befejezik működésüket, ezért halaszthatatlanná vált a létesítmény jövőjének áttekintése; így több fordulóban egyeztettek az orosz állammal szakértői és állami szinten egyaránt. "A parlamenti felhatalmazás alapján a tárgyalások a kapacitás fenntartása irányába mutatnak, ezért kezdtük meg Oroszországgal ezeket a tárgyalásokat " - mondta.
Az államtitkár kijelentette, egyes kérdésekben a tárgyalások már a végső szakaszba értek. Magyarország kifejezte szándékát az 1966 óta fennálló együttműködés meghosszabbítására. Lázár tudatta: a kormány és az orosz állam megbeszélései megállapodásközeli helyzetbe kerültek a kapacitásfenntartás kérdésében. A következő lépés egy orosz-magyar államközi szerződés megkötése lesz, amelyet az Országgyűlésnek kell jóváhagynia.
Ezen felül az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztő Zrt.-t is létrehozta tavaly júliusban a kormányzat, kilencmilliárd forintos alaptőkével, segítendő a beruházás mielőbbi beindítását. Ez pedig elemzők szerint azt mutatja, hogy a Fideszhez köthető üzleti körök élénken érdeklődnek az építkezésben rejlő lehetőségek iránt.
A szakértők szerint ugyanakkor nem egy gyorsan megvalósítható építési projektről van szó. Csak a versenytárgyalás lebonyolítása 12-18 hónapig is eltarthat, a tervezési-engedélyezési fázis pedig körülbelül négy évet vesz igénybe. A kivitelezési munkálatok ugyancsak minimum négy évig zajlanak majd.
Egyes elemzők szerint némi várakozás nem is árthat a beruházási programnak. Hamarosan ugyanis Kína is megjelenhet az új, saját tervezésű, a francia erőműtípusból kifejlesztett reaktorával az eddigi potenciális építők között.
Az építési megbízásért - Kínát leszámítva - fő kivitelezőként a jelenlegi kínálat szerint öt, nemzetközi szinten is ismert jelentkező szállhatna versenybe. Miután Magyarországon csak a biztonságosabbnak tartott, úgynevezett nyomottvizes reaktorok építése jöhet szóba.
Számítani lehet az amerikai Westinghouse cégre, amely az AP 1000-es típusú blokkal indulhat a pályázaton. A franciák kétféle blokktípussal pályázhatnak majd. Az egyik az EPR, amelyből egynek éppen Finnországban, egy másiknak pedig Franciaországban van folyamatban az építése. A franciák együtt fejlesztettek ki a Mitsubishi céggel egy Atmea nevű blokktípust is, amely kisebb teljesítményű, mint az EPR. Emellett a koreaiak részvételével is lehet számolni, ha kiírják a pályázatot. Az oroszok pedig már tettek is ajánlatot a VVER 1000-es típusú reaktorukkal.
