Nem véletlenül hangsúlyozta többször is az emberi erőforrások minisztériuma, hogy a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege január 1-jével. Kiemelték, hogy "a nyugdíjakhoz hasonlóan idén ezeknek az ellátásoknak is emelkedett a reálértékük, és ez mintegy 600 ezer embert érintett kedvezően."
Az, hogy az ellátást emelik, vagy sem, ma már kizárólag a kormány döntésén múlik. A választások közeledtével fel sem merül, hogy negatív döntést hozzanak. Pedig a rokkantsági ellátásokat éppen a Fidesz kabinet vette ki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény védelme alól, így az bármikor elvehető, csökkenthető és szüneteltethető lett.
Míg korábban az alkotmányban határozott kifejezések szerepeltek az ellátásokról, addig a mai alaptörvényben már csak elősegíthetik, megállapíthatják ezeket. Az előző alkotmány például azt írta elő, hogy az állampolgároknak "joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak".
Mára mindebből annyi maradt, hogy "Magyarország arra törekszik, minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult". A különbség óriási: ami korábban alkotmányos alapon járt, azt ma bármikor elvehetik, feltételekhez köthetik. Az ellátás ugyanis jár, a támogatás csak adható.
Egyébként a nyugdíjjal is hasonló a helyzet. Az alkotmány szerint erre jogosultak voltak az emberek, a mai megfogalmazás szerint ezt már csak elősegítik. "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő." Kérdés, mi történik akkor, ha a kormány úgy ítéli meg, ez az "elősegítés" éppen nem működik. A nyugdíjrendszerből kizárt korábbi rokkant -, illetve szolgálati nyugdíjasok, korengedményesek és korkedvezményesek már tudják, mit jelent ez: csökkentett ellátást kapnak, amelyre már nem terjed ki a nyugdíjak alkotmányos védelme, és emelni sem kötelező az összegüket.
A kormány még 2011-ben jelentette be: átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, "mert a jelenlegi fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál", tehát az embereknek dolgozniuk kell. Megszűntették a rokkantsági nyugdíjat, a rendszeres szociális járadékot és az átmeneti járadékot, ezek helyett egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be.
A főszabály az lett, hogy aki a nyugdíjkorhatárt elérte, az nyugdíjasként kapja a továbbiakban a támogatását, mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd. 180 ezer embernek, többek között azoknak, akik nem töltötték még be az 57. életévüket, felülvizsgálatra kellett jelentkezniük, ahol egy új pontrendszer alapján döntöttek, illetve döntenek az orvosok a sorsukról. Ha úgy ítélik meg, hogy képesek dolgozni, a betegek 30 ezer forint körüli rehabilitációs ellátásra jogosultak.
Ezt követően egyre extrémebb helyzetbe kerültek a betegek. Olyan férfinak is meg kellett jelennie a vizsgálaton, akinek mindkét lábát amputálták, és több ujja hiányzik. Hasonlóképpen járt egy negyed tüdővel, csípőprotézissel élő kőműves. Több, önmagát ellátni nem képes embert is egészségesnek, munkára alkalmasnak minősítettek.
A változásokat olyan kommunikációs stratégiával vezette be a kormány, amit nem lehet "jó szándékúnak" nevezni. Először a Nézőpont Intézet közölt egy közvélemény-kutatást arról, hogy "az összes megkérdezett 62 százaléka szerint a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást". Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal főigazgatója is megerősítette: "mindenki ismer a környezetében olyat, aki eddig a rokkantsági ellátórendszerből több-kevesebb juttatást kapott, de tudja róla a környezete is, hogy nem volt indokolt", ... "nemcsak azt kell megnézni, hogy nem nőtt-e ki a lába..." - tette hozzá. A Széll Kálmán tervben pedig előre meghatározták, hogy 2013 végéig 190 milliárd forintot kell spórolni például a rokkantakon úgy, hogy akit csak lehet, visszaküldenek dolgozni.
Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa korábban kijelentette: a nyugdíjasokat három év alatt csaknem 20 százalékos inflációval sújtotta a Fidesz. Az átlaginflációnál eddig minden orbáni évben jóval magasabb volt a nygdíjasokra vonatkozó pénzromlás.
Idén az élelmiszerek kétszer, az egészségügyi kiadások pedig háromszor jobban drágultak az átlaginflációnál, és a Fidesz által az érintetteknek újra fizetőssé tett tömegközlekedés is több mint 5 százalékkal emelkedett. Az Orbán-kormány idején a nyugdíjak és a nyugdíjasok sincsenek biztonságban: a társadalombiztosítást az apparátusával együtt szétverték - mondta.
A 3000 milliárdos magán-nyugdíjvagyont lenyúlták és felélték, a rugalmas nyugdíjba vonulást megszüntették. A rokkantnyugdíjasokat vegzálják és megalázzák, miközben csaknem egymillió embert kitettek a nyugdíjrendszerből - tette hozzá Korózs Lajos.
