Az online kiadásban magyarul és angolul egyebek mellett azt kérdezik: a válaszolónak voltak-e antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatai, észlelt-e ilyen jelenségeket az elmúlt két évben? "Elköltözött Magyarországról vagy fontolgatta az elköltözést az antiszemitizmus miatt? Ha igen, kérem fejtse ki ezzel kapcsolatos élményeit" - tudakolják.
Arra is kíváncsiak, hogy mi az oka a növekvő - vagy növekedni látszó - antiszemitizmusnak és a hatóságok mit tesznek ennek visszafogása, esetleg bátorítása érdekében. "Ha Ön zsidó származású és Magyarországon él, vagy élt az utóbbi időkig, kérem válaszoljon az alábbi kérdésekre.
Válaszait nem fogjuk engedélye nélkül közölni, ugyanakkor egy riproterünk megkeresheti Önt további kérdések feltevése céljából" - olvasható a lap online kiadásában.
Felhívásában a Times azt írta: amióta egy nyíltan antiszemita párt jelent meg a magyar parlamentben, erősödött a félelem, hogy a kelet-európai országban nő a zsidókkal szembeni ellenérzés. Az Európai Unió által nemrég végzett felmérés szerint a magyarországi zsidók 90 százaléka a problémát a "nagyon nagy" illetve "meglehetősen nagy" jelzővel illette.
A lap szerint ezek az aggodalmak arra késztették az Orbán-kormányt, hogy emlékeztesse az ország lakosságát, milyen szerepet töltött be az állam a holokausztban, illetve, hogy a kabinet a korábbinál több erőfeszítést tegyen azért, hogy a nemzet emlékezetében tartsa a vészkorszakot.
Az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége karácsony előtt közölt jelentésében a görög Arany Hajnal és a magyarországi Jobbik példáján sürgette, hogy az uniós tagállamok törvényben biztosítsák: ne lehessen politikai pártok megalakításával propagálni a gyűlöletbűncselekményeket. Ez utóbbiakkal nemzeti stratégia elfogadásával szálljanak szembe. Azt is szorgalmazták, hogy a kisebbségek is kerüljenek be a rendfenntartó testületekbe.
