"Mindenkinek szíve joga interpretálni a Kúria döntéseit, nyilván ez attól is függ, hogy ki hol áll egy jogi konfliktusban. De egy bírónak nem dolga a döntésével kapcsolatos álláspontokat értékelni, nem lehet tekintettel azokra" - nyilatkozta Darák Péter annak kapcsán, hogy Orbán Viktor - majd több fideszes politikus - a Kúria devizahiteles perekre vonatkozó, december 16-i jogegységi határozatát bírálva azt úgy kommentálta, hogy "a Kúria a bankok oldalára állt". Ám a Kúria elnöke szerint a feladatuk az volt, hogy egy jogi problémát eldöntsenek, "ezt mi megtettük". Így aztán Darák szerint a döntés nem az alapján született, hogy az melyik félnek használ.
A Kúria elnökével, valamint a Kúria polgári kollégiumának vezetőjével, Wellmann Györggyel a hvg.hu készített interjút. Ebből kiderül az is, hogy Wellmann szerint, ha egy helyzet tisztázódik - mint most a jogegységi döntéssel -, azzal azért mindkét fél nyer. (Ismeretes, a határozat többek között kimondja, hogy a devizahitelek nem uzsoraszerződések, nem ütköznek jó erkölcsbe, az árfolyamkockázatot az adósnak magának kell viselnie, és a szerződéseket a bíróságnak lehetőleg érvényben kell tartania. Ezt Kövér László házelnök gyáva döntésnek nevezte, de a Bankszövetség, valamint a tőzsde is üdvözölte a döntést.
A döntés - melyhez összesen 130 korábbi ítéletet vizsgált meg a Kúria - mindenesetre kötelező érvényű a bíróságokra nézve, az abban megfogalmazott tételeket az ítélkezés során követniük kell. Ha a devizahiteles konstrukció lényeges elemei alapján arra hivatkozik valaki a bíróságon, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, uzsoraszerződés, vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul, esetleg színlelt szerződés, akkor erre vonatkozóan nem lehet megtámadni a szerződést, mert az ezek miatt nem ütközik jogszabályba - az érvénytelenségi okoknak már a szerződés megkötésekor kell fennállniuk. Vagyis, még a törlesztőrészletek emelkedése sem jelent érvénytelenséget. "Lehet azt mondani, hogy köznapi szóhasználatban erkölcstelen" - mondta erre Wellmann a portálnak, de a jog fogalmai szerint a szerződés megkötésekor kell jó erkölcsbe ütköznie, vagy sem, a feltételeknek.
A jó erkölcsbe ütközés Wellmann szerint azt jelenti, hogy a szerződés kikötései a szerződés megkötésének időpontjában a társadalmi értékítélet szerint elítélendőek. Ám mint a kollégiumvezető felhívta a figyelmet, szerinte 2001 és 2008 között - amikor ezeket a szerződéseket megkötötték - nem ítélte el senki ezeket a kontraktusokat. "Akik felvették, nagyon örültek neki, úgyszintén a bankok, hogy hitelezhettek, illetve a politika is örült neki, hogy fejlődik a gazdaság.
Ugyanezért nem lehet uzsorás szerződésnek sem tekinteni ezeket: a jog azt tekinti uzsorának, ha valaki a másik ember gazdaságilag szorult helyzetét a saját előnyszerzésére használja ki, de a hitelt felvevők a szerződéskötéskor nem voltak szorult helyzetben. Ráadásul azért sem beszélhetünk uzsoráról, mert a bankok általános szerződési feltételek alkalmaztak, nem az adott állampolgárra írták a feltételeket" - mondta Wellmann, ám egyetlen alsóbb fokú bíróság sem mondta ki soha, hogy a szerződések jó erkölcsbe ütköztek volna, vagy uzsorás szerződések lennének.
"Amikor a bírónak egy érvénytelenségi kérelemről kell a döntenie, akkor nem azt vizsgálja, hogy szerencsés vagy kevésbé szerencsés volt-e egy konstrukció" - mondta Darák a portálnak. Jelenleg összessen 1500 devizahiteles per van folyamatban, de azt Darák szerint nem lehet megmondani, általánosságban mennyi idő alatt zárul le egy-egy ilyen ügy. "Ha 20-25 jogcímen támadják a szerződéseket, akkor mind a 20-25 jogcímet végig kell vennie, végig kell bizonyítania. Ha valaki egy jogcímre hivatkozik, akkor nagyon gyorsan elbírálható, akár egy tárgyalás alatt", de ha csak a bíróságon múlik ennek a társadalmi jelenségnek a kezelése, akkor a Kúria elnöke szerint is akár még évekig folyhatnak ezek a perek.
Mint Darák kiemelte: mindenki számára nyilvánvaló, hogy súlyos és tömeges jelenségről van szó, de a Kúria a probléma súlyánál fogva a kezdettől fogva figyelemmel kíséri a pereket. És a december 16-i jogegységi határozat sem zárt le minden kérdést. A Kúria elnöke szerint további adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria.
Az interjút teljes terjedelmében itt olvashatja: "Ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria"