A rendelet szerint a bankoknak negyedévente kell jelentést tenniük az adóhivatalnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a náluk megnyitott SMSZ-ek számáról, és az azokra együttesen befizetett összegekről. Az első ilyen jelentést 2014. január 31-ig kell benyújtani - értesült az Index.hu. A dokumentum szerint pusztán egy igazolást kell majd kitöltenie az igénylőnek.
A számla technikailag két részből áll, egy pénzszámlából és egy értékpapírszámlából. A pénzszámlára csak egyszer lehet utalni - legalább ötmillió forintot, felső határ nincs -, és ennek fedezetére vásárolnak a hitelintézetek állampapírokat, amelyek aztán az értékpapírszámlára kerülnek. A kamatjövedelem öt év után adómentes, három év előtt viszont a hatályos szja-kulcs duplája terheli. Ennél is fontosabb, hogy a törvény szerint a számlán elhelyezett jövedelem automatikusan megszerzett jövedelemnek tekinthető, az adót pedig anonim módon, a magánszemélyhez nem köthetően vonja le a pénzintézet.
A törvény indoklásában ugyan az szerepel, hogy "a külföldre vitt vagyonok hazahozatalának fontos szerepe lett a magyar deviza államadósság leépítésében", ez azonban megkérdőjelezhető, hiszen a repatriált pénzek mindössze néhány tízmilliárd forintot tettek ki.
A gyakran változó jogszabályok miatt persze kérdéses, hogy a gyanús eredetű pénzeiket ilyen hosszú időre lekössék-e? Az is kérdéses hányan vállalják, hogy a bankok (és persze a NAV-nál is fellelhető) tíz évig megőrzendő listán szerepeljenek. Szakértők szerint az SMSZ aligha állja majd ki az idők próbáját, ugyanis létrehozása több ponton is ütközik a nemzetközi pénzmosás elleni megállapodásokkal.
