Elege lett a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének és az Európai Bizottság csalás elleni hivatalához fordult. Ilyet akkor lehet tenni, ha az uniós tagországok valamely intézménye súlyos kötelességszegést követett el. A szövetség szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megsértette a támogatást igénylő pályázót megillető tisztességes ügyintézés jogszabályi kötelezettségét akkor, amikor nem hozta meg a kormányrendelet szerint meghatározott időn belül a pályázatokra vonatkozó döntéseket. Ezzel indokolják a lépést.
Kitértek arra is, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár - aki a NFÜ vezetéséért felelős kormánybiztos - mellett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter is megsértette a 944 támogatást igénylő pályázó esetében az említett kötelezettséget, mert válaszra sem méltatták a szövetkezet elnökének felhívását, kérését a késedelemmel kapcsolatban.
A szövetség attól tart, hogy "az állami vállalatok bértárgyalásain követendő kormányzati magatartást ez a döntés előrevetíti". Az MSZSZ kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatási bér bevezetése rontotta a magyar bérhelyzetet. A "normál" jövelemmel fizetett munkák kiszervezése, majd közmunkával történő felváltása miatt tömegek dolgoznak még az alacsony minimálbérnél is kevesebb pénzért. A mostani döntés tovább növeli a különbséget a minimálbér és a közfoglalkoztatási bér között, ez a helyzet pedig elfogadhatatlan a munkavállalók számára - fejtette ki a szakszervezeti szövetség.
A jogszabály szerint az NFÜ-nek 60 napja van a döntésre. Az egyik pályázatnak június 6-a volt a beadási határideje, így a döntést legkésőbb szeptember 4-ig kellett volna meghozni, szeptember 19-ig pedig értesíteni a pályázókat. A másik pályázatot szeptember 15-éig kellett beküldeni, tehát a döntés határideje november 15-e lett volna. Egyik esetben sem történt előrelépés az NFÜ-nél, vagy ha igen, arról a pályázókat és a szövetséget sem tájékoztatták. Emiatt a nyertes pályázók több millió forinttól esnek el, hiszen csak az aktív hónakra jár a pénz. A vállalt feladatot így nem tudják teljesíteni, a munkára váró emberek pedig még ki tudja meddig, segélyből élnek.
A szeptemberi határidős pályázatnál például havonta 187.500 forintot kaphat egy ember után a szövetkezet, aminek 20 százalékát beruházásra kell fordítani. A 18 hónapos foglakoztatásnál az eredeti tervek szerint 1481 foglalkoztatott után járt volna pénz. Ha mégis elindul a projekt, azt 2015. június 3-ig le kell zárni, a 18 hónapra vállalt feladatot így rövidebb idő alatt, arányosan kevesebb pénzből kell megvalósítani. Mivel az összesen 5 milliárd forintot szét kell osztani, így több szövetkezet juthat forráshoz, de egyik sem annyihoz, amennyit igényelt, és amelyhez a vállalt feladatot igazította.
De nem csak ez a baj. Van olyan szövetkezet, amelyik például azt vállalta, hogy 3 millió forintból egy csarnokot épít fel, mert erre van szükség a vállalt munka elvégzéséhez. Ezt teljesíteniük kell, de már csak a csökkentett pénz 20 százalékát használhatják fel erre a célra. A pályázat lényege, hogy a szövetkezetek működési támogatást kapnak ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élőknek munkát adjanak. Az emberek így nem segélyen, vagy közmunkás béren tengődhetnek, hanem nettó 90-100 ezer forintért dolgozhatnának.