Kicsivel több mint 24 órán belül kétszer is megszólalt a nagyobbik kormánypárt ifjúsági tagozata, a Fidelitas, miután kedden bejárta a sajtót a hír: Balogh István, a Gyermekrák Alapítvány elnöke reggelente gyermekmentővel jár dolgozni. Tegnap azt kezdeményezték, hogy egy bizonyos összeghatár feletti egyszázalékos támogatás esetén kötelezően ellenőrizzék a karitatív alapítványok gazdálkodását; elképzelésüket törvényjavaslat formájában is megfogalmazzák.
Tegnapelőtt pedig közleményben szólították fel a kormányt, hogy "a leghatározottabban lépjen fel az alapítványmaffia felszámolása érdekében". Mintha csak öninterpretáció volna, Latorcai Csaba, az Emmi nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is rögtön reagált a Gyermekrák Alapítvány elnökével kapcsolatos hírekre a kormány nevében, vázolva a januártól érvényes változásokat.
Ugyan a Fidelitas terveiről még nem sok konkrétumot tudni, de az már biztos, hogy jövőre már nem tartalékolhatnak a civil szervezetek, mert egy év alatt el kell költeniük a tárgyévi támogatást. Ezt az ügyeskedést kizáró döntésként értékelte Latorcai, ám erős a gyanú, hogy nemhogy átláthatóbbá tennék az alapítványok működését, sokkal inkább ellehetetlenítik azokat.
Aknai Zoltán, a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány igazgatója lapunknak elmondta, a tartalékok év végi felélése nagy problémát okozhat a krízishelyzetek orvoslásában, amikor a vártnál több pénzt kell mozgósítani. Ám a szakértő szerint az is gondot okoz, hogy most gyakorlatilag újra kell tervezni a szervezet költségvetését, a "mindent el kell költeni"-elv alapján.
A másik kardinális változás az lesz, hogy a kapott egy százalékok legfeljebb 25 százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot fordíthatnak saját működésükre a civilek. Ez is jelentős nehézség az alapítványoknak, különös tekintettel a kis civil szervezetekre, amelyek kizárólag az egyszázalékos felajánlásokból gazdálkodhatnak.
Több olyan szervezet is lehet, amelyek a kevés befolyt felajánlásból éppen hogy fedezni tudják a költségeiket, ám a szigorítás értelmében az a fonák helyzet állhat elő, hogy ugyan a kapott összegből elméletileg ki tudnák fizetni mondjuk a rezsiköltségeiket, viszont azt nem használhatják fel a fennmaradásuk érdekében. A szigorítások nem tesznek különbséget a közhasznú és a nem közhasznú szervezetek között - tudta meg lapunk az Emmitől.
Nyilvánvaló azonban, hogy a kormány nem a civilszféra egészét, csak a vele szemben kritikus szervezetek működését nehezítené. Kedvezőbb helyzetben vannak például azok, akik a kormányzati befolyás alatt álló Nemzeti Együttműködési Alap révén állami pénzekhez, vagy a Lázár János felügyelte Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közvetítésével uniós pénzekhez jutnak.
