Egyhangúan döntött az MVM Zrt. részvényesi közgyűlése a Főgáz Zrt. 49,83 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról tegnap: a fővárosi közműcég kisebbségi tulajdonrészéért az eladó német RWE csoport 41 milliárd forintot kap. Ez az összeg körülbelül az 1997-es privatizáció idején 19 milliárd forintért értékesített tulajdonrész inflációval növelt összegének felel meg, és több, mint amennyit előzőleg a piaci becslések vártak.
Az ügylet zárása jövő év június végéig zárul le, és teljes egészében az MVM-tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tőkeemelésével valósul meg - ennek oka elemzők szerint az, hogy tovább nem növelhető az MVM eladósodottsága.
A tranzakcióval az MVM átveszi a több mint 820 ezer lakossági és üzleti fogyasztót - vagyis több mint kétmillió embert - ellátó Főgáz 49,83 százalékos részvénypakettjét, beleértve eszközeit és leányvállalatait, így a gázhálózati infrastruktúrát birtokló és az elosztási tevékenységet végző FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.-t is - tudatta a közgyűlési döntésről kiadott MVM-közlemény.
Hozzátették: a Főgáz 50 százalékos részesedése valamint a menedzsmentjogokat megtestesítő törzsrészvények továbbra is a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradnak, amelynek még nyilatkoznia kell arról, kíván-e élni elővásárlási jogával.
Mivel tudható, hogy az állammal szemben a fővárosnak sem ilyen szándéka, sem forrása nincs e célra, a fővárosi közgyűlés jóváhagyja majd az MVM bevásárlását. Az állami energiacégnek ezután már csak a 0,17 százaléknyi pakettet birtokló kisrészvényes magánbefektetőknek kell ajánlatot tennie az 534 darab, egyenként 100 ezer forint névértékű részvényre.
Piaci forrásaink szerint a kisrészvényesek várhatóan névértéken szabadulhatnak meg a részvényeiktől, bár korábban az elemzők az RWE-nek sem becsültek ilyen magas árat. A vételárat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy a közműszolgáltató mára gyakorlatilag elveszítette jövőbeni jövedelmezőségét.
Megírtuk, ennek oka az éppen az Orbán-kormány által - nem is titkoltan voksszerzési céllal - erőltetett rezsiharc. Úgy tudjuk, a tavalyi 7,2 milliárd forintos profit a cég várakozásai alapján idén 2 milliárdra apad majd, jövőre pedig "elfogy", mivel 2014-re már csak 50 millió forintot becsülnek. Az idei profit is leginkább a földgáz-nagykereskedelmi illetve a hálózat-elosztási tevékenységből folyik be, az egyetemes - lakossági - szolgáltatás veszteséges.
Ezt a minap Orbán Viktor kormányfő által bejelentett rezsicsökkentés harmadik - jövőre várt - hulláma tovább rontja. Tavasszal pedig a parlament elé kerülhet a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet még a választás előtt elfogadhatnak.
Az MVM tegnap azt is közölte: a közgyűlés felhatalmazást adott a Panrusgáz Zrt. 940 millió forint értékű, 50 százalékos részvénypakettjének megvásárlására is.
Frekvenciára vágyik az MVM
Az MVM Zrt. közgyűlése jóváhagyta, hogy az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. induljon a médiahatóság 450 MHz-re kiírt frekvenciaelosztási pályázatán, és kötelező érvényű ajánlatot nyújtson be. A 450 MHz-es frekvenciasáv elsősorban a "machine-to-machine" (M2M), azaz infokommunikációs eszközök közötti szolgáltatások kiépítésére alkalmas.
A pályázat értelmében a kiépítendő új infrastruktúrával közszolgáltatásokat lehet támogatni. A CDMA hálózati technológián alapuló infrastruktúra segítségével hatékonyabbá tehető az elektronikus útdíjfizetési rendszer működtetése, biztosítható a készenléti és segélyszolgálatok kommunikációja.
A csatorna lehet a következő
A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. "visszaállamosítása" lehet a fővárosi vezetés és a kormány egységes vízközműről szőtt álmának újabb állomása. A Fővárosi Vízművekből a főváros már tavaly kivásárolta a külföldi tulajdonosokat, most pedig az állam tette ugyanezt a Főgázzal.
Az FCSM-ben meglévő 25 százalék+1 szavazatot - a menedzsmentjogokat is - megtestesítő tulajdoni hányad kivásárlása a Berlinwasser Holdingtól és a Veolia Environment S.A.-tól egyelőre csak terv, és a Vízművek visszavétele sem egyértelmű siker.
Utóbbi cég nemrég harmadszorra "futott neki" egy 9 milliárdos hitelfelvételi tendernek, miután tavaly óta nem talál kölcsönt nyújtó bankot. Emiatt szeptemberben a főváros jövő májusig volt kénytelen meghosszabbítani a Vízművek visszavételéhez nyújtott tulajdonosi kölcsön fennmaradó részének visszafizetését.
A vízszolgáltató 25 százalékos részvénycsomagját birtokló francia Suez, illetve a német RWE-nek összesen juttatott 15,1 milliárd forint nagy részét, 12,1 milliárdot ugyanis a főváros "padlássöpréssel" - közszolgáltató cégeinek tartalékát illetve osztalékát felélve - biztosította saját cége számára, a pénzt pedig visszakéri.
