Nem megalapozott a januárban bejentendő tíz százalék körüli harmadik rezsicsökkentési körnek, amelyben feltehetően ismét az energiaárakat mérsékli majd a kormányzat. Így ez a lépés is több tízmilliárd forintot visz majd el a közpénzekből, ugyanakkor a szolgáltatók veszteségeit növeli majd - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista tagja emlékezetett: a döntően önkormányzati kézben lévő távhőtársaságok már idén is mintegy 50 milliárd forintos központi támogatásban részesültek, hogy elkerüljék a csődöt.
Ezt a összeget az újabb kikényszerített hőtarifa-mérséklés miatt növelni kell majd. A földgáz-, és az áramszolgáltatók esetében pedig a szolgáltatók veszteségei gyarapodnak majd szintén több tízmilliárd forinttal. Ezt az állítást iparági szakértők megerősítették, akik szerint csak a villamosenergia szektorban idén mintegy 50 milliárd forint elvonást jelentett a januárban és novemberben végrehajtott 10, illetve 11,1 százalékos rezsicsökkentés. Ez a veszteség az áramszolgáltatók és az állami áram-nagykereskedő cég, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. között oszlott meg.
Az áramdíj mérséklésének első tíz százalékát döntően a lakossági szolgáltatást végző társaságok, a második 11,1 százalékot pedig jobbára az MVM állta. A harmadik kör feltehetően ugyancsak az MVM-et terheli majd, a szolgáltatóktól ugyanis az alacsonyra szorított lakossági tarifák és a magas ágazati adók miatt már nincs mit elvenni. A vállalatok terhére így csak akkor lehetne lefaragni az árakat, ha a kormány lejjebb vinné az adóterheiket is, erre azonban nem lehet számítani.
A földgáz esetében ugyancsak több tízmilliárd forint bevételtől kellett lemondaniuk idén a szolgáltató cégeknek. Így jövőre várhatóan az E.ON volt magyar gázipari leányvállalatait ez év őszén birtokba vevő MVM kontójára lehet lecsípni a díjakból, - vélik hozzáértők - mivel szolgáltató társaságot a gáziparban szintén ráfizetésessé tették a külön adók, és az eddigi árkorlátozások.
Kuti Ákos, az Equilor Zrt. vezető elemzője úgy látja: a Fidesz-kormány kénytelen végrehajtani a rezsivágás harmadik körét. A januári árcsökkentés ugyanis március-április hónapban jelent meg az inflációban és szorította le a fogyasztói árindexet, ami januárban 3,8 százalék, februárban 2,8 százalék, azt követően pedig két százalék alatti lett.
Rezsivágások miatt pedig idén, éves szinten 1,7 százalék körüli pénzromlással lehet számolni. Az újabb árcsökkentési kényszer azért jelentkezik, mert abban az esetben, ha a kormányzat januárban nem vinné lejjebb az energia tarifákat, akkor a lakosság március környékén három százalék feletti inflációval szembesülne 2014-ben, ami választási szempontból vélhetően nem felel meg a Fidesz érdekeinek. Az áremelkedés ugyanis érzékenyen érintené a háztartásokat. Míg az újabb rezsicsökkentés következtében a pénzromlás mértéke jövőre megállhat az 1-2 százalékos szinten, ami elfogadhatóbb a családoknak.
Egyes szakértők szerint viszont szomorú, hogy a kormányzat a közüzemi díjak erőszakos lefaragásával trükközik, ahelyett, hogy a bérek elfogadható szintre emelésén dolgozna.
Rogán Antal arról is beszél, hogy "szeretnék górcső alá venni a rezsi minden egyes elemét, még olyanokat is talán, amelyekkel egyébként a korábbi időszakban nem foglalkoztunk". Jelezte ugyanakkor, hogy vizsgálódásuk tárgya elsősorban az áram- és a gázár. Az ellenzéki kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, megérti az "ellenkezésüket", a jelenlegi kormánytöbbség ugyanis az elmúlt egy évben bebizonyította, nem igaz, amit állítanak, hiszen az MSZP és az SZDSZ korábban mindig azt mondta, hogy az árak csökkentése nem lehetséges, sőt növelni kell őket.
Érdemes megjegyezni: az előző kormányzat ugyan nem kényszerítette ki az energiaárak irreális mérséklését a szolgáltatóktól, de olyan kompenzációs rendszert vezetett be, amely révén a hazai családok zöme a rászorultságától függően 30-80 százalékos ártámogatásban részesült. Ezt a kompenzációt a hatalomra jutása után, 2010-ben a Fidesz szüntette meg.
Az elemző arról is beszélt, hogy abban nem reménykedhetett az Orbán-kormányzat, hogy jelenlegi - idén 1,1 százalékosra becsülhető - gazdasági növekedés mellett olyan mértékben emelkednek a bérek, hogy a többség számára megfizethetőbbé váljanak a lakhatási költségek. A gazdaság bővülése jövőre is csak 2,1 százalékos lehet. Ez pedig nem elegendő teljesítmény az érzékelhető nagyságú keresetemelkedéshez. Ezért egyszerűbb volt a kormánynak kierőszakolni a tarfák mérséklését, mint akkora gazdasági fejlődést és ezáltal béremelkedést generálni, hogy elviselhetőbbek legyenek a családoknak a közüzemi számlák.
Egyes vélemények szerint Európában az elmúlt évek során 20-30 százalékkal estek az energia - áram és földgáz - beszerzési árai. A hazai rezsicsökkentés akár ebből a mérséklésből is fedezhető lett volna, ami azonban a szakértők szerint nem teljesen igaz. A jegyzésárak ugyanis leginkább az úgynevezett azonnali piacokon estek. Ehhez a piacokhoz pedig a hazai áramszolgáltatók nem férnek hozzá, mivel korlátosak az importkapacitások, másrészt a szolgáltató cégeknek az MVM-től kell beszerezniük alakossági igények kielégítéshez szükséges árammennyiséget. Az állami áram nagykereskedő pedig nem engedte érvényesülni az áraiban a külpiaci áresést, így tudott az állami vállalat az elmúlt években extraprofitra szert tenni.
A gázszektorban az észak-déli import vezetékek hiánya és a nyugat-európai behozatali lehetőségek korlátozottsága akadályozta, hogy a hazai cégek nagy mennyiségben jussanak hozzá az olcsóbb gázhoz. Emellett az orosz beszállítóval kötött, 2015-ig érvényben lévő hosszú távú gázvásárlási szerződés előírja, hogy bizonyos mennyiséget az orosz Gazpromtól kell átvenni, még akkor is, ha az a pillanatnyi piaci árakhoz mérten drága.
Ez mennyiség pedig - bár pontos adatokat nem tudni - a szükségletekhez mérten egyre magasabb, ugyanis folyamatosan csökken az ország gázigénye. A gázimportot szeptemberig lebonyolító német E.ON magyar leányvállalata egyébként ősztől kitudott harcolni egy 20 százalék körüli árcsökkentést az orosz beszállítótól, ami jelentős mértékben segítette is a kormányzat árcsökkentő lépéseit. Az újabb korrekcióra azonban nem nyújt fedezetet, mert az árengedmény csak néhány hónapra szól.
Ingyen plakátolhatnak a közös képviselők
Jövőre a közös képviselőknek (lakásszövetkezeteknél az igazgatóságoknak) minden hónapban, többletdíjazás felszámítása nélkül, legalább 45 napig kifüggesztett hirdetményen tájékoztatniuk kell a lakókat arról, mennyit spórolt a társasház, illetve a lakásszövetkezet a rezsicsökkentéssel. A plakátolást ott sem maradhat el, ahol nem érvényesülhet a rezsicsökkentés, mert a társasház piaci szolgáltatótól vásárolja az energiát - értelemszerűen itt korábbi közös döntésükre emlélkeztetik a lakókat.
Emellett minden év február 15-éig az éves beszámoló keretében mindezt össze kell foglalni és ki kell térni arra is, hogy éves szinten mennyivel lett kevesebb lakónként a közös költség, illetve hogy a közműszolgáltatások mennyivel lettek olcsóbbak. Ha a közös képviselő nem, vagy nem időben teszi ki a hirdetményeket, a fogyasztóvédelmi bírságra számíthat, amit nem terhelhet át a házra. A lépcsőházak életét felforgató, Németh Szilárd rezsicsökkentési biztos nevével fémjelzett törvénymódosítást tegnap fogadta el az Országgyűlés.
Szakértők szerint jogsértő, hogy a kormányzat ilyen módon beavatkozik a társasházak működésébe, s az is jogellenes, hogy a közös képviselőket ellenszolgáltatás nélkül kötelezi "rezsiplakátolásra" a Fidesz-kormány. Több közös képviselő jelezte, hogy a lakóközösségének több költséget jelent majd a Fidesz rezsipropagandájának a népszerűsítése, mint amennyit a háztartások megtakarítanak a közös helységek rezsijén.
Mindezen felül jogi szempontból az is aggályos, hogy az Orbán-kormány a lakók osztatlan közös tulajdonrészén, vagyis magánterületen követeli meg a "rezsiharc" reklámozását. Így, miután a saját ingalanjukról van szó, a lakóközösség dönthet úgy is, hogy nem kér a rezsireklámból - állítják szakemberek.
Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa előterjesztése indoklásában azt írta, a villamosenergia-törvény módosításával olcsóbb lehet például a lépcsőházi világítás és a lift működtetése. A politikus elvárása az érintett közműszolgáltatások húsz százalékos csökkenése.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásokról szóló törvényt is pontosította a parlament, ebben azt írja elő, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet közös tulajdonában lévő kémények ellenőrzései áraiban is érvényesíteni kell a rezsicsökkentést.
A törvénymódosítás kitér az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra is, kimondva, hogy a jövő évtől kötelező lesz továbbszámlázni a víz- és a gázdíjak csökkentését a bérlőknek.
A változtatások része, hogy az országos hálózattal rendelkező cégeknek február 1-jétől fogyasztóvédelmi referenst kell alkalmazniuk, aki kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal és a békéltető testületekkel. A törvényben előírt képzettség nélküli fogyasztóvédelmi referens legkésőbb 2014. július 31-ig foglalkoztatható. A referensképzés és -vizsgáztatás szakmai felügyeletét a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.