Románia;Btk.;Basescu;politikai válság;

- Forró karácsonya lesz a kétharmadnak

A rendszerváltás utáni Romániában még egyetlen koalíció sem húzta ki szakítás vagy miniszterelnök csere nélkül, igaz, még soha senki nem tudhatott maga mögött több mint kétharmados többséget, mint Victor Ponta. Az alig egy éves Szociál-Liberális Unió (USL) azonban máris komolyan repedezik, a politikai kényszerházasságot törvényhozási bakik, a jövő évi elnökválasztás, de arany, cián és palagáz is terheli.

A Basescu-ellenesség terelte egy táborba a román szociáldemokratákat és a liberálisokat 2011 őszén, s most, hogy az államfő mandátuma végéhez közeledik (2014 decemberben jár le), az összetartó erő is lazul. Tavaly áprilisban parlamenti puccsal (az akkor kormányzó demokraták és a független honatyák átcsábításával) az alig néhány hónapos USL-szövetség megbuktatta Mihai Razvan Ungureanu kormányát és átvette a Basescu-tábortól a kormányrudat.

Az államfőtől azonban nem sikerült megszabadulnia, mert bár mélypontra süllyedt népszerűsége, a menesztésére kiírt, 50 százalék plusz egyes részvételhez kötött referendum érvénytelen lett. A tavaly őszi parlamenti választáson kétharmados többséget begyűjtő USL fegyverszünetre kényszerült az államfővel, ám egymás között egyre hangosabbá vált a fegyvercsörtetés.

A koalíciós megállapodás szerint a szociáldemokraták adták a miniszterelnököt, a liberálisok vezetője, Crin Antonescu pedig a közös államfőjelölt lesz, s a kétharmados támogatottságnak köszönhetően Románia köztársasági elnöke is. Csakhogy Antonescu népszerűsége zuhanórepülésben van, magával rántva részben pártja támogatottságát is, miközben a miniszterelnök, Victor Ponta megmaradt a legnépszerűbb politikusnak, pártja, a PSD pedig a legerősebb formációnak.

Gyakorlatilag nincs szükség sem az egyre populistább, időnként már-már nevetséges vagy szélsőséges Antonescura, sem a liberálisokra ahhoz, hogy Ponta és pártja kormányon maradjon, vagy, hogy saját, szociáldemokrata jelöltet indítson jó eséllyel Basescu megüresedő helyéért.

A koalíciós feszültség növekszik, olyannyira, hogy már a kétharmad sem igazán működik. E hét elején - nem először, de talán leglátványosabban - személyeskedésig fajult az ellentét, miután a liberálisok a képviselőházban nem szavazták meg a román és nemzetközi szervezetek, uniós és amerikai politikusok által is bírált Btk.-módosítást. Egy nyilvánosságra került hangfelvétel szerint Antonescu a liberálisoknak Ponta "idióta ötletéről" beszélt, ami után rendre hazudozónak nevezték egymást. Antonescu úgy gondolja, ha Ponta és a PSD minden áron el akarja fogadtatni a módosítást, akkor vállalja a felelősséget egyedül.

A külföldi bírálatok hatására a kabinet nem tesz újabb lépést mindaddig, amíg az alkotmánybíróság nem foglal állást. A módosítás ugyanis nem lépett még hatályba. Basescu, aki a jogállamiság elleni összehangolt támadásról beszél, közölte, visszaküldi megfontolásra a törvényt, de arról előbb az alkotmánybíróságnak is állást kell foglalnia, mert az ellenzék (az RMDSZ nem, mert a magyar formáció megszavazta a módosítást) illetve a bírák szakmai testülete normakontrollt kért.

A felháborodást az a módosítás váltotta ki, amely kiiktatja a honatyákat a köztisztviselők sorából. Ezt a rendelkezést értelmezik úgy a tiltakozók, hogy ezáltal a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem tud majd eljárni velük szemben, ezért értelmezi úgy a Nyugat, hogy visszalépés történt a korrupcióellenes harcban. A módosítás támogatói szerint viszont a DNA ezentúl is vizsgálódhat a képviselők ellen, csak másképp.

A verespataki ciántechnológiás aranybánya és a Pungesti-i palagázkitermelés ellen hónapok óta tiltakozó civil társadalom felhördült annak hallatán, hogy "a politikusok ismét megúszhatják". Bukarestben erőszakba torkolló tüntetésre került sor. Jórészt ugyanazok tiltakoznak, mint a bányászat ellen, de számuk növekszik. A román társadalom aktivizálódik, forró karácsonyt ígérve Pontának és kormányának.

Bizalmat szavazott a német parlament alsóháza, a Bundestag Angela Merkel harmadik kormányának. A CDU elnöke 462 szavazatot kapott, ami ugyan bőven elég az abszolút többséghez, de azt jelzi, hogy 42 kormánypárti képviselő nem szavazott mellette. Miután Joachim Gauck elnök kinevezte kancellárnak Merkelt, a miniszterek is letették a hivatali esküt, s a délutáni órákban megtartották az első kormányülést.