Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn egyhangú döntésével tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta azt az országgyűlési határozattervezetet, amely vizsgálóbizottságot hozna létre a Horváth András korábbi adó-ellenőrzési szakember által kirobbantott ügyben. A kormánytöbbség azonban rögtön egy módosítást is elfogadott, amely szerint a grémium csak a múlt héten elkezdődött büntetőeljárás eredményes lezárása után kezdheti meg a munkát.
Egy ilyen kiterjedt adócsalási ügyben - Horváth ezermilliárdos áfacsalásról beszélt - alighanem hónapokig vagy akár évekig tart majd a nyomozás, tehát biztosra vehető, hogy a választásokig már nem áll föl a bizottság. Az ellenzéki pártok felháborodtak: "Ha a büntetőjogi felelősség megállapítása megtörténik, utána minek vizsgálóbizottságot felállítani?" - kérdezte a jobbikos Staudt Gábor.
A testület létrehozását a független Ángyán József és az LMP-s Schiffer András kezdeményezte. Utóbbi most azt mondta, hogy kiherélték a bizottságot, ebben a ciklusban nem fog létrejönni a testület, a Fidesz nem akarja kivizsgálni az ügyet.
A Fidesz az országgyűlési törvény egy tavalyi, szocialista képviselők által javasolt módosítására hivatkozik. Ebben a többi között a következő áll: "Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan kérdés megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya."
Az ellenzéki képviselők és maga Horváth András úgy véli, ez a passzus itt nem érvényes. "A feljelentésemben konkrét hivatali visszaéléses esetek adatai szerepelnek, a rendőrségi nyomozás ezek feltárására irányulhat. Parlamenti testületnek - akár állandó bizottságnak, akár vizsgálóbizottságnak - viszont azt kellene vizsgálnia, hogy az adóhatóság felépítése, struktúrája, működése mennyiben szolgálja vagy éppen akadályozta a szóban forgó hálózatos áfacsalások felderítését" - mondta lapunknak az érintett.
Egyetért vele Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte semmiképp sem szabad egy parlamenti vizsgálóbizottságnak átvennie az igazságszolgáltatás szerepét, ennyiben helyes a szóban forgó törvénymódosítás, bár talán lehetett volna pontosabb megfogalmazásra törekedni. Egy ilyen testületnek például nem a személyi felelősség megállapítása a célja. A hatalmi ágak szétválasztása miatt mást vizsgál a nyomozóhatóság és az országgyűlési bizottság. Előbbi a jogszabályok betartását, az utóbbi meg például épp azt, hogy jók-e a jogszabályok.
A bizottságban tiszteletben kell tartani a nyomozás érdekét, ki kell kerülni a nyomozás által konkrétan érintett területeket, de ettől még lehet eredményes egy ilyen grémium tevékenysége. Mindenhol, ahol ilyen bizottságok működnek, felmerül ez a probléma - tette hozzá Hack Péter büntetőjogász. Magyarországon is a 90-es évek óta birkózunk azzal, hogy szétválasszuk a bizottságok és az igazságszolgáltatás feladatait. A tavalyi módosításban szereplő durva tiltórendelkezéseknél hasznosabb lenne, ha a parlamenti vizsgálóbizottságok munkájába épülnének bele azok a garanciális elemek, amelyek gondoskodnak egy ilyen esetben a nyomozás érdekeiről, de azért úgy, hogy a bizottság is megalakulhasson, és elvégezhesse a munkáját - mondta Hack.
A Fidesz tegnap egy másik bizottságban is megakadályozta, hogy szó legyen a NAV-botrányról, a kormánypárti képviselők javaslatával levették az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának napirendjéről az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének meghallgatását. "Ezzel a kormánypártok újra bebizonyították, hogy el akarják tussolni az áfacsalást. Továbbra is sunnyognak az ügyben" - írta erre Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Az ÁSZ viszont közzé tette korábbi vizsgálatainak összefoglalóját, amelyeket a NAV-nál tartott, továbbá azt is bejelentette, hogy 2014 első felében is mennek az adóhivatalhoz.