Újabb választási trükkre készülnek a jelenlegi kormánypártok. Az Alaptörvényben foglalt választójog alkotmányos követelményével szemben megszüntetni javasolják a Budapest főváros közgyűlésének és főpolgármesterének a közvetlen választását. Az alkotmányos közvetlen választás alapelve helyett azt javasolják, hogy a közgyűlés tagjai a kerületi polgármesterek legyenek, és ők gyakorolják a maradék feladatokat és hatásköröket, amelyeket a kerületek meghagynak a főváros szintjén. A főpolgármestert a kerületi polgármesterek választják - a tervek szerint.
Egy másik terv szerint átszabják a fővárosi kerületek területét. Ilyen választási földrajzot már alkalmaztak a Rákosi-kor legelején 1950-ben, amikor a korabeli Budapesthez hozzácsatoltak 44 községet és kisvárost, hogy az un. Nagy-Budapesten könnyű legyen olyan választókerületeket "rajzolni", amelyben a Magyar Dolgozók Pártja nyerni tud a választáson. Most a Nagy-Budapestből terveznek a kormánypártok Kis-Budapestet farigcsálni azzal, hogy a belvárosi kerületeket egyesítenék, és a külső kerületeket marginalizálnák (a margóra szorítanák). A nemzetközi példát Londonról veszik: a City és peremkerületekről.
A választási rendszereket az adott intézmény államigazgatási, önkormányzati feladatainak és hatásköreinek az elemzése, a hibák feltárása és az újak meghatározása után szabad kialakítani. Egy máig ható rossz megoldást idézek fel a szakmai tervezés szabályainak az ismertetése helyett. 1994-ben a kormány elhatározta, hogy a az 1990-ben sikertelenül kialakított megyei önkormányzati rendszer helyébe egy újat alakít ki. A korabeli kormány a szakmai tervezés szabályai szerint, először elvégezte a korábbi megyei önkormányzati rendszer működésének elemzését, majd kidolgozta az új megyei feladat és hatásköröket. Az "erős" megyei önkormányzathoz elkészült az adekvát választási törvény: pártelvű, listás, arányos rendszer, közvetlenül választott képviselőkkel. A törvényjavaslat elkészülte után a kormánypártok kiálltak a javaslat mögül, és egy "gyenge" hatáskörű, pénztelen megyei önkormányzatról alkottak törvényt: de ottmaradt a pártelvű, listás, arányos rendszer, közvetlenül választott képviselőkkel. 2 évtizede nyögjük a diszkrepanciát, az ellentmondást a megyei választás pártelvű módja és az intézmény hatáskörének a gyengesége miatt. A közigazgatási hibák csak az újszülötteknek újak.
Budapest főváros megszüntetését javasolja 2013-ban a jelenlegi kormánypárt. Eddig csak vicclapokban jelent meg az a nevetséges(nek tűnő) felvetés, hogy egy kisközség legyen Magyarország fővárosa, amelyben stadion is épül. A 2014. évi választási kampány azonban már meghozta ezt a tartalmi javaslatot is: a főváros legyen martaléka egy választási technikának Fidesz politikai megkapaszkodása érdekében: megszűnik a főváros és Budapest, mint település. Győznek a kerületek!
Nem lesz fővárosi közlekedési hálózat, hanem a kerületi polgármesterek politikai szövetségei alapján működik majd a metró. Amelyik polgármester nem engedi a metró közlekedését a kerületében, ott majd metró-pótló buszok járnak. Azon polgármesterek, akik még a metró-pótló buszokat is ellenzik, majd gyalogos sávokat jelölnek ki az "utasok" számára. Amely kerület polgármestere az "idegenek" gyalogos átkelését is ellenzi, ott határátkelő pontokat állítanak fel, és csak útlevéllel lehet a kerület területén áthaladni.
Nem lesz fővárosi és regionális víz- és csatorna-hálózat. A XIX. század végén létrejött közműveket a kerületek között szétdarabolják, és minden kerületi polgármester maga (vagy saját cége) útján szolgáltat a kerület lakosságának, és saját díjbeszedő vállalata szedi a pénzt. A vízforrásokat a Duna mentén a kerületi közterület-felügyelők biztosítják, amelyek konfliktusok esetén a belügyminiszter és TEK békéltető csapatait vehetik igénybe a szolgáltatás biztosítására.
A Duna hidak két partján a kerületek Híd-pénz szedő hivatalokat állítanak fel, ahol a két szemben kerület lakói kedvezményben részesülnek, míg a vidékiek dupla hídpénzt fizetnek. A volt Budapest külső határán a kerületek a vámhivatalokat állítanak fel, ahol a vidékieknek úthasználati , vám- és só-díjat kell fizetniük a Szent István király regulái alapján.
A megyék is tanulékonyak: lezárják a külföldi határokat.
