"Történelmünk során most első ízben a WTO valóban betartotta az ígéreteit" - fogalmazott Roberto Azevedo, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója december 8-án, a megállapodás elfogadása után. A szervezet 1995-ös alapítása óta most először sikerült globális kereskedelmi megállapodást tető alá hozni: egyes becslések szerint akár 1000 milliárd dollárral is növelheti a világgazdaságot az egyezség. A megállapodás emellett megmenti a szervezetet az összeomlástól, és újraéleszti a bizalmat az iránt, hogy a WTO a 12 évig tartó eredménytelen tárgyalások után mégis képes leépíteni a világkereskedelmet akadályozó tényezőket. A WTO működik mint kereskedelmi fórum - tulajdonképpen ez a mostani megállapodás legnagyobb eredménye - mutat rá Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint olyan átütő eredményt, amelyet sokan jósoltak, most sem sikerült elérni.
Történelmi áttörés vagy szerény siker?
A világkereskedelem liberalizációjáról szóló dohai WTO-tárgyalások még 2008-ban rekedtek meg. Idén szeptemberben, amikor Azvedo első felszólalását tartotta a WTO főigazgatójaként, felhívta a figyelmet, hogy fel kell élénkíteni a globális kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, különben a tagok azt kockáztatják, hogy világszerte felerősödik a protekcionizmus és megerősödnek a kereskedelmi blokkok. Azevedo szerint ha nem lesz megegyezés, akkor megint a legkisebb és a legvédtelenebb államok fognak a legrosszabbul járni. A mostani, Balin megrendezett, 160 ország kereskedelmi vezetőjének részvételével zajlott találkozón a dohai javaslatcsomagból kiemeltek néhány elemet, mert úgy látták, hogy ezekben meg tudnak egyezni. Azvedo a megállapodás után elmondta: ez a döntés egy fontos lépés afelé, hogy a dohai fordulóban megjelölt kérdésekben megállapodjanak a WTO tagjai.
Látnunk kell, hogy a korábbi, dohai fordulóban a miniszterek túl sok kérdésben akartak megállapodni, ebből most is kevésben sikerült egyezségre jutni - mondta el lapunknak Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdaságtan Tanszékének egyetemi oktatója úgy véli, találó a nemzetközi sajtó megfogalmazása a megállapodásra: a WTO sokat markolt, de keveset fogott. Magas kiemelte: a nagy célkitűzés, hogy a fejlődő országoknak átfogó vámkedvezményeket adjanak, nem teljesült. És megmaradt számos olyan kitétel, ami ezt nehezíti, például India továbbra is fenntartja a jogát az ár meghatározására és a készletezésre. Ettől függetlenül a világkereskedelem 25 ezer milliárd dolláros volumenéhez képest az az ezermilliárd dollár, amellyel ez a megegyezés növelheti ezt a számot, jelentősnek mondható, ám ez nem egyszerre, lökésszerűen fog jelentkezni, hanem időben elnyújtottan - mutat rá a kutató. Magas szerint az iparcikk-kereskedelemben igazán nagy lökésre nem számíthatunk a WTO megállapodás hatására, sokkal inkább a nyersanyagok, az energia és a mezőgazdasági termények kereskedelmében várható némi előrelépés.
A konferencia résztvevői elfogadták az áruforgalomra vonatkozó szabályokat, öt agráriumot érintő dokumentumot szavaztak meg, köztük az élelmiszer-biztonsági megállapodást, illetve négy, a legfejletlenebb országok támogatásáról szólót. A résztvevők megállapodtak egy, a kereskedelmet akadályozó bürokrácia enyhítéséről szóló javaslatcsomagról . Ez szabványokat fogalmaz meg a WTO-tagországok számára: például mennyi idő alatt kell elvégezni a vámügyintézést, hogyan szabhatóak ki a tarifák és milyen adminisztrációt követelhetnek meg a határokat átlépő kereskedőktől.
A WTO egy olyan kereskedelmi fórum, ahol minden országnak vétójoga van, vagyis nehéz olyan megállapodásokat létrehozni, amelyek egyik ország érdekeit sem sértik - mutatott rá lapunknak Inotai András, az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének vezető kutatója. A mostani megállapodás létrejötte nagyban köszönhető annak a nyomásnak, hogy mivel a WTO keretében szinte minden leállt, és az országok inkább a kétoldalú egyezményekre kényszerültek. Ennek jó oldala, hogy szabadabbá válik a kereskedelem, ugyanakkor hátránya, hogy töredezetté teszi azt - véli Inotai András.
"El a kezekkel a gabonánktól"
A megállapodást 160 tagország közül eredetileg Kuba akarta megvétózni, mivel úgy vélte, az nem járul hozzá a szigetország elleni amerikai embargó feloldásához, végül mégis elállt ettől A Kuba elleni embargó a leghosszabb, ilyen típusú korlátozás a világtörténelemben: 51 éve még John Kennedy elnök döntött róla. A másik nagy ellenálló - mint a világ legnagyobb gabonatermesztő országa - India volt. Az indiai kereskedelmi miniszter, Anand Sharma az AGP hírügynökség tudósítása szerint egyértelműen kijelentette: elutasítja a világkereskedelem liberalizációjáról szóló megállapodást. "El a kezekkel a gabonánktól" - ehhez hasonló transzparensekkel fogadták a tüntetők a Balira érkező kereskedelmi minisztereket. A demonstrálók szerint a WTO csak a saját üzleteit akarja serkenteni a megállapodással, amely a szegény földművesek és területek kizsákmányolásán alapszik.
A résztvevő országok között a legnagyobb ellentétet agrárgazdasági kérdésekben volt: elsősorban az USA és más feltörekvő országok között. Az USA és Kína félretette vitáját bizonyos agrárcikkek vámtarifáival kapcsolatban, Argentína pedig hozzájárult egy kompromisszumos megfogalmazáshoz az agrárexport támogatásának eltörlésével kapcsolatban. Ez az egyik alapvető kérdés, ami szembeállítja egymással az kiterjedt agrártámogatási rendszert működtető USA-t, Európát és a feltörekvő országokat.
Nagy áttörést jelent a megállapodás, hiszen olyan kereskedelemkönnyítést tesz lehetővé, amely Magyarországnak is hasznos, mivel az ország abban érdekelt, hogy növekedjen a kivitel, különösen az EU-n kívüli országokba - közölte Martonyi János, külügyminiszter. A hazánkat a kereskedelmi miniszterek találkozóján Baliban képviselő tárcavezető úgy véli, azért is nagyon fontos a megállapodás, mert azt jelenti, hogy a többoldalú kereskedelmi rendszer megmaradhat, holott azt "sokan eltemették már", mondván inkább kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat kell kötni. Ezért ez a megállapodás jelentőségét tekintve "túlnő a konkrét tartalmán", és mind Európának, mind pedig Magyarországnak kedvező - hangsúlyozta a külügyminiszter.
Magyarország kereskedelmére viszonylag szerény hatást gyakorol a WTO most kötött megállapodása, ugyanis mi a legnagyobb szabadkereskedelmi övezet, az EU tagjai vagyunk, és az unió által kötött ilyen liberalizációs szerződések hazánkra is érvényesek - emelte ki lapunknak Inotai András, az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézetének vezető kutatója. Magyarország nemzetközi versenyképessége az elmúlt években erőteljesen visszaesett, ezen pedig önmagában nem segít a keleti nyitás hangzatos, de érdemi eredmények nélküli deklarációja. Inotai úgy véli, a WTO-megállapodás ugyanakkor aláhúzza Magyarország számára az exportorientált növekedés fontosságát.
Transzatlanti áttörés
Az igazi fejlemény az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodástól várható - véli Magas István. Ez feltehetően 0,5-1,5 százalékkal fogja növelni az eurózóna gazdasági növekedését, de ez sem egyszerre, hanem időben elnyújtva. Az 1990-es évek óta több kísérlet is volt a transzatlanti megállapodás létrehozására, ám az elmúlt évben egyre közelebb kerültek egymáshoz a felek. A közelmúltban kötött ilyen kétoldalú kereskedelmi megállapodást az EU Dél-Koreával, Kanadával és éppen tárgyalnak Japánnal. Ezzel a megállapodással a kereskedelem kiutat mutathat a világgazdasági válságból: az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás a világ kereskedelmének harmadát érintené. Az Egyesült Államok és az EU közötti áruforgalom a globális volumen 26 százalékát teszi ki, a szolgáltatások terén pedig még ennél is magasabb, 35 százalék ez az arány. Ha létrejönne a megállapodás, akkor húsz év alatt háromszorosára nőhetne a transzatlanti kereskedelem. Magyarország számára elsősorban az exportra termelő ágazatok miatt lenne fontos egy ilyen egyezmény: így a feldolgozóipar, a járműipar, a gépgyártás és a gyógyszeripar lehetnének a legnagyobb hazai nyertesek.
Az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi tárgyalások legfontosabb sarokköve a pénzügyi szolgáltatások áramlása. Az USA szabadabb kezet szeretne az európai bankolásban, ezzel pedig nagy teret nyerhetne, mert az EU-ban sok a problémás, alacsony feltőkésítettségű bank.
Nem elegendő a vámok csökkentése
Mind az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény esetében, mint a most megszületett WTO megállapodás esetében kevés csupán a vámok csökkentése vagy eltörlése. Több ezer különböző tényező nehezíti a kereskedelem liberalizációját: a különböző élelmiszerbiztonsági szabályok, a szellemi tulajdon védelmének eltérő szabályai vagy akár környezetvédelmi kérdések, amelyek harmonizációja jelentene valódi áttörést - véli Inotai András. Példaként említette a kutató, hogy egészen eltérő szabályok alapján lehet az óceán két partján autót forgalomba állítani, lényegesen különböznek a gyógyszeripar szabványai, de fontos különbség a génmódosított élelmiszerek engedélyezése is. Ez utóbbiak például az USA-ban és néhány uniós országban engedélyezettek, de az EU-ba importálni ilyen terméket nem lehet. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének vezető kutatója arra is felhívta a figyelmet: a kereskedelem liberalizációja nem csak az áruk, hanem a szolgáltatások szabad áramlását is jelentené, ebben a tekintetben pedig nagyon sok még a teendő. A fejlődő országok számára ez lényeges kérdés, hiszen a szolgáltatószektorban ők is versenyképesek.
