A javaslat, amelynek szövege pénteken került fel az Országgyűlés honlapjára módosítja azt a kitételt, hogy a törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződésekre is alkalmazni kell azt az előírást, amely szerint a termőföld tulajdonjogával, illetve használati jogával összefüggő szerződésben, választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő választottbíróság köthető ki. A javaslat kimondja: a törvény hatálybalépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen kötött szerződések esetében ezt a kikötést nem kell alkalmazni.
A parlament október 28-án fogadta el "a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról" címet viselő törvényt. Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvényt, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
A köztársasági elnök a most módosított előírásban kifogásolta, hogy az kiterjedt a törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződésekre is. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök a nemzetközi kötelezettségek megvizsgálását szorgalmazta. Az előterjesztő a zárószavazás előtti módosító javaslatában, azonban nem erre hivatkozik, hanem a magyar Alkotmánybíróság egyik idei határozatára, amely kimondja: "az Alaptörvény rendelkezéseivel összeegyeztethetőnek minősül a korlátozás, ha a rendelkezés hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érinti".
Az előterjesztés nem tér ki a köztársasági elnök másik két kifogására, amely alapján a törvényjavaslat újragondolását kérte. Áder János szerint nem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, hogy a semmis zsebszerződéseknél az új törvény kizárta a vételár bírósági visszakövetelését. Kifogásolta azt is, hogy az ügyész olyan széles jogkört kapna a törvényben a szerződések körülményeinek, bizonyítékainak feltárásához, amit csak sarkalatos törvényben lehetne meghatározni.
