Magyarországon még nem épült olyan stadion, mint amilyen a debreceni Nagyerdőn készül: hamisítatlan futballaréna, a lelátója megszakítások nélkül veszi körbe a pályát, és minden nézőtéri ülőhely fedett. A kivitelező konzorcium tervei alapján a hódmezővásárhelyi ASA Kft. készítette az egyedi betonelemeket. Az ügyvezető igazgatója, Földi Tamás így kommentálta a munkálatokat: "Szakmai tekintetben különleges kihívás ez a megbízás: összetett, egyedi, ugyanakkor attraktív elemeket gyártottunk. Szívügyünk volt a debreceni stadion, hiszen hazai mérnökök tervei alapján, hazai kivitelezővel együttműködve dolgozhattunk az ország legmodernebb stadionjának megépítésében."
A múlt idő indokolt, hiszen a stadion nagy részben elkészült, az újonnan füvesített pályán a minap már három debreceni futballista "brazucázott", azaz a jövő évi futball világbajnokság hivatalos labdájával cicázott. Az új évben finisébe fordul tehát a beruházás, ezért nem korai a kérdés: miként képzelik az új, multifunkcionálisra tervezett létesítmény működtetését az érintettek?
Kérdésünkre Krecz Tibor, a Nagyerdei Stadion Rekonstrukció (NSR) Kft. kommunikációs vezetője elmondta: már dolgoznak a létesítmény üzemeltetési tervén. A kft. egyébként azért jött létre, hogy megfelelően levezényelje az építkezést, s így végre nívós körülmények között játszhasson a XXI. század legsikeresebb magyar klubcsapata, a DVSC. Az NSR három alapítója: Debrecen megyei jogú városa (10 százalék), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (51) és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) a maga 39 százalékos tulajdonrészével egyben az elkészült létesítménynek is tulajdonosa lesz. Utóbbi feladata a rentábilis működés megtervezése. Az ezzel kapcsolatos munkálatok most folynak, pontos adat ezért még nem áll rendelkezésre arról, hogy mennyi lesz a stadion éves működési költsége. Krecz úgy 100 és 200 millió forint körüli összegre számít, s mint mondja, hamarosan pályázatot írnak ki a létesítmény általános üzemeltetésére. De akárki lesz is a győztes, már most tudni, 15-16 elemből áll majd össze a Nagyerdei Stadion szolgáltatási portfóliója.
Hogy a működés rentábilis lesz-e, az persze nagyban függ a létesítmény "kiemelt hasznosítójától", a labdarúgó csapattól. Ha a DVSC a nemzetközi kupában indulhat - momentán első helyen áll az élvonalban -, akkor a stadion gazdasági hasznosulását nem fenyegeti veszély. Ám a tervek szerint e nélkül is elérhető a szerény mértékű profit. A labdarúgáson kívül a különböző rendezvényekből és a vendéglátásból befolyó összegek, valamint az egyéb sport és rekreációs tevékenységből, illetve szolgáltatásokból származó jövedelem segítheti az intézmény nyereségessé tételét. Hogy az olvasónak fogalma lehessen erről a multifunkcionalitásról, idézünk néhányat: a stadiont eleve úgy építik, hogy helyet adhasson Debrecen egyik legkedveltebb látványosságának, a virágkarneválnak. Jövő augusztusban már a 20 ezres stadionba vonulnak be a feldíszített kocsik. Ezen kívül koncertek, szabadtéri színielőadások s nagy tömegeket megmozgató egyházi események is helyet kapnak a stadionban. De a betonkaréjon kívül is marad még hely bőven az egyéb jellegű tevékenységnek. Ilyenkor, télidőben például korcsolyapálya várja majd az érdeklődőket. S akkor még nem beszéltünk a sok ezer négyzetméteres reklámfelületről, amelyet szintén hasznosítani akar az üzemeltető - tette hozzá Krecz Tibor.
Debrecenben európai példák alapján számolgatnak, miként is lehet rentábilissá tenni egy ilyen létesítményt. Előfordulhat persze, hogy a számokba hiba csúszik. Nem mintha mi matematikában rosszabbak lennénk a nyugatiaknál, inkább a viszonyítási pont különböző. Az ugyanis cáfolhatatlan ténykérdés, hogy Európában a futballpiac évi 12 milliárd eurós bevétellel számol. S a növekedés 9 százalékos volt még a gazdasági válság idején is (2011-ről 2012-re fordulva). Más kérdés, hogy ezt a pénzt tőlünk (futballban) orbitális távolságra eső országok, illetve klubok keresik. A futballpiac igen koncentrált: a bevétel 70 százalékát az európai klubok alig 10 százaléka generálja. S még egy adat: az 50 millió euró fölötti bevételt produkáló klubok 80 százaléka az öt európai topliga valamelyikében (angol, francia, német, olasz, spanyol) játszik.
Az egyesületek bevételi forrásai persze modellezhetők. Nyugaton éppúgy, mint nálunk három forrásból termelik a klubok a bevételüket: jegyek értékesítéséből, közvetítési jogokból (UEFA, liga-szerződések, saját tv-csatornák), illetve egyéb tevékenységből (saját marketing jogok, illetve portfólió értékesítése, szponzoráció, merchandising, licence jogok).
Mifelénk, ahogy a pályán, úgy azon kívül sem kelhet egy klub versenyre a tőlünk nyugatabbra működőkkel. E téren mindenesetre Debrecen előnyben van a többi magyar várossal szemben. A Nagyerdő ugyanis a városnak és környékének egyik legnépszerűbb kikapcsolódási, rekreációs és szórakozási célállomása. A tulajdonosok építeni akarnak erre az adottságra és népszerűségre, s olyan funkciókat akarnak adni az új stadionnak, amelyek kielégítik a Nagyerdőbe kilátogató tízezrek igényeit.
De azért nem lenne rossz, ha az új stadion nemcsak a virágkarnevál idején telne meg…