A keresztyén "híveket megfélemlítő, gyalázkodó csőcselék" elleni hatékonyabb fellépés érdekében nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek Hegedűs Lorántné, arra kérve a kormányt, hogy módosítsa a gyülekezési jogról szóló törvényt, mert ilyen "még egyszer nem fordulhat elő." A jobbikos képviselőt - aki pártja elnökével, Vona Gáborral együtt nyújtotta be a határozati javaslatot - az bosszantotta fel, hogy november 3-án botrányba fulladt a Szabadság téri Hazatérés református templomban illetve annak előterében rendezett, Horthy-szobor avatóval egybekötött istentisztelet, melyet férje, Hegedűs Loránt vezető lelkész tartott mintegy féltucat jobbikos képviselő aktív részvétele mellett.
Hegedűsnéhez hasonlóan "csőcseléket" kiáltva kelt Horthy Miklós és a botrányt kavart november elejei szoboravatón az egykori kormányzót éltetők védelmére a Magyar Világszövetsége (MVSZ). A Patrubány Miklós vezette szervezet döbbenetesnek értékelte az eseményeket. Persze nem a botrányba fulladt eredeti rendezvényt, hanem az ez ellen szervezett tüntetést. A tüntetőket "szélsőséges politikai erők hívására" összegyűlt "lármásan zajongó csőcseléknek" minősítette a Patrubány Miklós elnök által is aláírt MVSZ-közlemény. A nemzetközi botrány ellenére az MVSZ - amely korábban Szaniszló Ferencet is kárpótolta a visszakért Táncsics-díjért egy Magyar Nemzetért érdeméremmel - "visszataszítónak" nevezte, hogy a református egyház fegyelmit indított ifjabb Hegedűs ellen. Továbbá a szervezet és Patrubány "szánalmasnak" tarja a szobor ellen tiltakozók "silány történelmi ismereteit". Különösen aggasztónak pedig a Mazsihisznak a rendezvényt ugyancsak elítélő megszólalását, mert szerintük a zsidó szervezetnek is "hiányosak" az ismeretei Horthy-témában. Ugyanis - olvasható ki a közleményből - Horthynak voltak ugyan hibái, de ezekkel együtt is a XX. századi Magyarország legnagyobb államférfija volt.
Aznap egy hat évvel korábban már felavatott, de az alkalomból néhány méterrel arrébb cipelt Horthy-szobrot avatott fel újra az első bécsi döntés 75. évfordulójára időzítve a korábban a zsidók összeírását sürgető jobbikos Gyöngyösi Márton és az antiszemita kirohanásairól ismert Hegedűs Lóránt a templom előterében. A bronz mellszobrot 2007 október 23-án egy másik kormányzó, Kossuth Lajos, továbbá két író, Szabó Dezső és Wass Albert szobraival együtt avatták fel a templomban Vona Gábor Jobbik-elnök részvételével - a szobor azóta a templomban, a Horthyról elnevezett kis kápolnánál állt. Az "újraavatón" a Horthy-kultuszt ápoló 200 résztvevőhöz képest "túlerőben" lévő ellentüntetők, akik azt kiabálták: "nácik haza".
Ez nem tetszett Hegedűsnénak, aki Vonával "Az egyházi hitéleti alkalmak méltó megtartásának védelméről" címmel adott be határozati javaslatot. Ez - elfogadása esetén - felhívja a kormányt: módosítsa a gyülekezési törvényt oly módon, hogy az "egyértelműsítse, a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások szabad vallásgyakorlásához fűződő jogainak és szabadságának sérelmével". Ennek érdekében pedig javasolja bevezetni a jogszabályban "azon területi korlátozást, hitéleti alkalmat tartó egyházi intézményhez 150 méternél közelebb nem engedélyezhető a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvény ezen alkalom időtartama alatt, továbbá az alkalom előtt és után egy órás időtartamon belül."
Horthy védelmére kelt Patrubány
Hegedűsnéhez hasonlóan "csőcseléket" kiáltva kelt Horthy Miklós és a botrányt kavart november elejei szoboravatón az egykori kormányzót éltetők védelmére a Magyar Világszövetsége (MVSZ). A Patrubány Miklós vezette szervezet döbbenetesnek értékelte az eseményeket. Persze nem a botrányba fulladt eredeti rendezvényt, hanem az ez ellen szervezett tüntetést. A tüntetőket "szélsőséges politikai erők hívására" összegyűlt "lármásan zajongó csőcseléknek" minősítette a Patrubány Miklós elnök által is aláírt MVSZ-közlemény. A nemzetközi botrány ellenére az MVSZ - amely korábban Szaniszló Ferencet is kárpótolta a visszakért Táncsics-díjért egy Magyar Nemzetért érdeméremmel - "visszataszítónak" nevezte, hogy a református egyház fegyelmit indított ifjabb Hegedűs ellen. Továbbá a szervezet és Patrubány "szánalmasnak" tarja a szobor ellen tiltakozók "silány történelmi ismereteit". Különösen aggasztónak pedig a Mazsihisznak a rendezvényt ugyancsak elítélő megszólalását, mert szerintük a zsidó szervezetnek is "hiányosak" az ismeretei Horthy-témában. Ugyanis - olvasható ki a közleményből - Horthynak voltak ugyan hibái, de ezekkel együtt is a XX. századi Magyarország legnagyobb államférfija volt.
Magyarán Hegedűsnéék javaslata azt jelzi, hogy a kisebbségek jogainak érvényesüléséért meglehetősen ritkán aggódó Jobbik ezúttal megtapasztalta milyen kisebbségben lenni, és rögtön törvénymódosítást követel, hogy a jövőben ne zavarhassák meg rendezvényeiket más véleményen lévők - például akik velük szemben Horthy Miklóst nem nagyszerű államférfinak, hanem háborús bűnösnek tartják. A javaslat ugyanakkor álságosan szót sem ejt Horthyról vagy a szoboravatóról, inkább úgy tesz, mintha a november 3-i esemény a megszokott istentiszteletek egyike lett volna, a templom előtt kiabáló tömeg pedig a vallásukat gyakorló református hívek, a reformáció vagy az egyház ellen vonultak volna utcára.
Erre utal az indoklás, miszerint a gyülekezési törvény eddig nem adott kellő felhatalmazást arra, hogy "a rendőrség hatékonyan fellépjen (...) az istentiszteletet emberi mivoltukból kivetkezve szétüvölteni akaró, a híveket agresszív fellépésükkel megfélemlítő, hitvalló dicséreteinket, és magyar nemzeti imáinkat folyamatosan gyalázó csőcselékkel szemben". Az indoklás szerint a törvénymódosítás azért is szükséges, mert "még egyszer nem fordulhat elő, hogy (...) félniük kelljen magyar állampolgároknak azért, mert keresztyén hitüket és nemzeti elkötelezettségüket egyszerre kívánják megélni és gyakorolni".
Nemzeti elkötelezettségből egyébként a rendezvényen valóban nem volt hiány. A felszólaló Gyöngyösi például azért méltatta Horthyt, mert "szakrális magyarságtudattal kormányzott" - akármit is jelentsen ez. Arról is beszélt, hogy abban az időben a pengő a legerősebb valuták egyike lett, az első és második bécsi döntéssel pedig sikerült békésen megoldani a revíziót - arra nem tért ki, hogy ez az állapot igencsak átmeneti volt. Gyöngyösi sajnálkozott, hogy rendszerváltás "sajnos nem rehabilitálta" Horthyt. Az istentiszteleten pedig Hegedűs lelkipásztor beszélt arról: "elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében" és a "helyes, Isten szerinti önvédelem" az ország népe és területe védelmében.
Hazatérés temploma: nyitva a Jobbik előtt
A most Hegedűs Loránt és az időközben elhunyt édesapja, idősebb Hegedűs Loránt püspök által korábban vezetett Hazatérés temploma mindig is tárt karokkal fogadta a MIÉP, majd a Jobbik politikusait akár a szószéken, akár a templomban megrendezett eseményeken. Idősebb Hegedűs hívta "vendégszerepelni" néhai Csurka István MIÉP-elnököt, de volt már itt istentisztelet "judeobolsevik gyűlöletkeltés és a cionista állam megszálló törekvéseinek megakadályozásáért" is. Az egyik talán legemlékezetesebb ilyen "félcivil" rendezvény a 2008 október 4-i "kis éji cigányozás" volt. Az esti "szolidaritási istentisztelet" válasz volt a délutáni, Magyar Tarka címmel megtartott civil felvonulásra, melynek résztvevői a sokszínű Magyarország mellett, az erőszak és a kirekesztés ellen demonstráltak. Este a templomban felszólalt Morvai Krisztina jogvédő - jelenleg a Jobbik EP-képviselője -, aki először higgadt beszéddel készült, de meggondolta magát, mert a Tarka Magyarok miatt úgy felháborodott, "mint Jézus, amikor ostorral kergette ki a kufárokat a templomkertből". Beszédében elsütötte a szarvasmarhákkal vont Móricka-színvonalú párhuzamot, majd a Magyar Tarka mozgalom céljait - a kirekesztés és a diszkrimináció elleni fellépést - citálva a "nem tarka, jelző nélküli magyarok" védelmére szólított fel. Ezután a jelenlévők derültségére burkolt cigányozásba és zsidózásba fogott. Azt mondta, a kivételezett, luxuskörülmények között élő tarkák tehetnék magukat még tarkábbá, például azzal, hogy évente egy hónapra otthonukba fogadnak egy sokgyerekes vidéki cigánycsaládot. Gyermekeit pedig ne a Rózsadombra, hanem Dél-Somogyba, Borsodba járassák iskolába, esetleg a Lauder iskolába minden zsidó gyermek mellé ültessenek egy cigányt - javasolta. Aznapeste a templomban további szóviccekkel szórakoztatta közönségét Vona Gábor, a Jobbik és - az akkor még létező - Magyar Gárda elnöke. Azt mondta: most "Tarka Magyar" a jelszó, de eljöhet az idő, mikor "Térdre Magyar" lesz, ezért még idejében felszólított mindenkit: "Talpra Magyar!"
A templomot és annak előterét megtöltötték ugyan a szoboravatásra érkezők - sokan különféle "hagyományőrző" katonai viseletbe, kitüntetésekkel dekorált egyenruhában, illetve a betiltott gárdistákéra emlékeztető öltözékben jelentek meg -, de a templom előtt, a téren már a hangosítás sem tudta elnyomni a tüntetők hangját. A mintegy 800-1000 fős tüntető tömeg - akiket az avatóktól erős rendőrkordon választott el - tagjai közül sokan sárga csillagot viseltek a kabátjukon, így emlékeztetve a Horthy kormányzósága idején hozott zsidótörvényekre illetve a deportálásokra.
Attrocitás nem történt, a két tábor csak szavakban csapott össze. A tudósítások szerint a tüntetők Horthyt és Hitlert ábrázoló transzparenseket emeltek a magasba "együtt tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt" felirattal. Sok molinón áthúzott horogkereszt volt látható, mellette "Nem, nem soha!" felirattal. A szobor leleplezésekor pedig azt kiabálták: "Tömeggyilkos, olvaszd be". A Horthyt éltetők azzal válaszoltak: "éljen Horthy, Hungária". A szoboravatásra érkezők között voltak ennél markánsabb ellenvélemények is: akadt, aki az ellentüntetőkre utalva már érkeztében megemlítette, hogy "messziről érezte a szagukat", más pedig azt "ajánlotta" a sárga csillagot viselőknek, hogy menjenek Izraelbe, vagy a Dunához.
A szoboravató hatalmas botrányt kavart. Megütközéssel fogadta azt például a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, aki fegyelmi eljárást is kezdeményezett Hegedűs ellen, aki viszont gyakorlatilag mindenkit perrel fenyegetett meg. A szoboravató téma volt a parlamentben is, tiltakozott miatta egyebek közt a Zsidó Világkongresszus vezetője, de onlien petícióban tiltakozott miatta református lelkészek egy csoportja, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége pedig a magyar vezetők elhatárolódását követelte a "szégyenletes" esemény miatt. Hiába, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Áder János államfő néma maradt. A szoboravató téma volt a református egyház novemberi zsinatán is. Az MSZP pedig még egy törvényjavaslatot is benyújtott, amely tiltaná Horthy-szobrok állítását az országban.
Hegedűs Lóránt református lelkész közismert antiszemita kirohanásairól, továbbá többször kárhoztatta saját egyháza püspökeit, elöljáróit, akik olykor vele szemben is fel merészelnek lépni. Összegyűjtöttük néhány figyelemreméltó, esetenként igen karcos véleményt megfogalmazó nyilatkozatát, mondatát, illetve vele kapcsolatos eseményt.
2013. január: Hegedűs Lóránt református lelkész "antibolsevista és anticionista népgyűlésre" hívta "keresztyén magyar testvéreit" - éppen május 4-én, amikor Budapesten ülésezik a Zsidó Világkongresszus.
2011. szeptember: Antiszemita rigmusokat zengtek a Jobbik-szimpatizánsok az önálló Palesztina elismeréséért a Parlament előtt tartott demonstráción, amelyen részt vett Hegedűs Lóránt lelkész is.
2010. július: A Magyar Gárda betiltását követő tüntetésen Hegedűs Lóránt beszédében kirohant a Fidesz ellen - "a Fidesz elutasítja a Gárdát és ebből látszik, hogy a Liqud testvérpártja" - szinte nyílt zsidózásba kezdett, amikor megkérdezte: "a magyar nem ér annyit, mint a zsidó?"
2009. október: A Jobbik október 23-i demonstrációja után több százan átvonultak a Kossuth térre, ahol felszólalt Hegedűs Lóránt református lelkész.
2009. szeptember: A Békés megyei Sarkadon "a vidék közbiztonsága, illetve a magántulajdon védelme érdekében" tartottak sétát gárdisták alakzatban, egyenruhában - felszólalt Hegedűs Loránt református lelkész is.
2009. augusztus: Több száz tagot avatott magánterületen a gárda, felszólalt Hegedűs Lóránt református lelkészis, aki azt közölte: "a judeo-bolsevik hatalom kiszolgálóit vigye az ördög".
2009. július: Újjáalakították a Magyar Gárda mozgalmat a Jobbik szombati nagygyűlésén. Az "új" szervezetbe belépett Vona Gábor Jobbik-elnök, Morvai Krisztina EP-képviselő, Für Lajos volt honvédelmi miniszter és Hegedűs Lóránt református lelkész is.
2009. május: Ötvenfős felvonulást tartott a Magyar Gárda a Veszprém megyei Devecserben - felszólalt Hegedűs Lóránt református lelkész is.
2009. április: Hegedűs Loránt református lelkész egyházközösségének termében helyet biztosított a holokausztot tagadó David Irving brit történész-publicista könyvének dedikációjához.
2009. március: Több száz új tagot avatott a Magyar Gárda a Hősök terén, felszólalt Hegedűs Lóránt református lelkész is, aki Izraelről beszélt, szóba hozva a haza kiárusítását. Simon Pereznek Petőfi Sándort idézve azt üzente: "foglalod a kurva ’nyádat, de nem a mi hazánkat".
2009. január: A Gázában zajló "zsidó terror ellen" tüntettek a Magyar Gárda tagjai Izrael budapesti nagykövetsége előtt - Morvai Krisztina és Hegedűs Loránt református lelkész is felszólalt.
2008. december: A gárda betiltásáról szóló bírósági tárgyaláson a beavatkozók között felszólalt Hegedűs Lóránt református lelkész is, aki azt mondta: azért kívánja, hogy a "Magyar Gárda Egyesület és az attól élesen elkülönülő Magyar Gárda Mozgalom" megmaradjon, mert neki és felekezetének már többször is segítettek.
2008. október: Hegedűs Loránt református lelkész elfogadta el a Magyar Gárda fővédnöki címét.
