Az EU részéről szintén szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a FIDESZ-KDNP parlamenti képviselői élve a kétharmados többségükkel, megszavazzák ezt a furcsa és szokatlan választási szabályt. Ma már minden magyar állampolgár világosan látja, hogy a regisztráció előírása a parlamenti és helyhatósági választásokra egy olyan terv volt a kormánypárt részéről, amelynek egyetlen célja: mindenképpen megtartani a megszerzett hatalmukat a 2014. évi választásoknál.
Románoktól tanulták
Ezt a hatalommániát fémjelezték azok a korábbi törvény átalakítási folyamatok is, amelynek során előre kitervelten, mesterkélten átszabták a választási körzetek határait a biztos győzelmük elérése érdekében. Ehhez felhasználták a rendszerváltás óta lezajlott választások eredményeit. Mondhatnánk úgy is: átvették Romániától azt a gyakorlatot, ahol a határainkon túl élő magyarság politikai erejének gyengítése, ellehetetlenítése a cél, ezért ott is a többségben magyarok által lakott területeket csatoltak olyan területekhez, amelyek szavazói a romániai magyarság számára szinte elérhetetlenek.
A FIDESZ-KDNP megváltoztatta a választási törvényt is, csökkentette a parlamenti és helyhatósági képviselők számát, a Magyar Köztársaság Alkotmányát hatálytalanította, helyette a megszerzett kétharmados többségével egy új Alaptörvényt alkotott meg, figyelmen kívül hagyva a rendszerváltás időszakában született kerekasztali megállapodásokat, amelyek demokratikus alapjogokat biztosítottak a mindenkori ellenzék számára a parlamentben és a helyhatóságoknál. Az Alaptörvény elfogadásánál, és sokszori módosításainál a jelenlegi ellenzék javaslatait semmibe vették, a jelenlegi ellenzékkel arrogánsan, cinikusan és fölényesen viselkednek a parlamentben. Sorra alkották azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek hatására a magyar társadalomban milliók kerültek a létminimum közelébe, olyan adópolitikát fogadtak el, amely nem a köz, hanem a hatalom birtokosainak és egyre bővülő holdudvarának érdekeit szolgálta. Létrehozták saját főúri, földbirtokosi rendszerüket szerte az országban, megfélemlítésben tartják a becsületes embereket, s mindazokat, akik igazi demokraták, s nem fogadják el a "FIDESZ-KDNP demokrácia" meghirdetett önkényuralmát lehetetlen, kilátástalan helyzetbe hozzák.
Három és fél éve ez az önkényuralom az ügyészség bevonásával parlamenti képviselőket, polgármestereket, különféle rendű-rangú politikusokat hurcol meg a bíróságokon, alaptalan, koncepciós vádak alapján. Évekig tart ellenzéki politikusokat a legszigorúbb kényszerintézkedések mellett előzetes letartóztatásban. Csak egyről feledkezett meg a hatalom, hogy a független magyar bíróságok megérzik e vádak mögött a koncepciós szándékot, s pártatlanul, a védelem indítványait, bizonyítékait mérlegelve hozzák meg sorozatosan a felmentő ítéleteket. S ahelyett, hogy a koncepciós ügyek kiagyalói, a hamis vádiratok készítői lemondanának tisztségükről, megbízatásukról a sorozatos felmentő bírósági ítéleteket követően, az egyértelmű ítéletekkel szemben fellebbeznek… Húzzák az időt, s ezzel addig is pályán kívülre szorítják politikai ellenlábasaikat. Noha tudják jól: előbb-utóbb az EU illetékes szervei, az Emberjogi Bíróság is közbeszólhat ebbe a gyakorlatba, s nem nézi tétlenül ezt a módszert.
A köz szolgálata
A laikus ember amikor ezt a szót hallja, önkéntelenül csak a médiákra gondol. A közszolgálati médiára, annak szerepére, jelentőségére, feladatára. Nos, ez a közszolgálati média mára már teljes egészében a FIDESZ-KDNP irányítása alá került, a kormánypárt által létrehozott saját "médiahatóság" pedig igyekszik elhalkítani minden ellenzéki hangot. A közszolgálati hírműsorokat központilag szerkesztik meg, a közszolgálati médiáknál a nem megbízható szakembereknek felmondtak, saját kádereiket ültették felelős pozíciókba. Legutóbb éppen az MTI-nél tartottak "karácsonyi nagytakarítást". Önálló, pártatlan hírműsorok csak egyes kereskedelmi csatornáknál készülnek. Ebben a helyzetben vajon a közszolgálati médiák milyen közszolgáltatást teljesítenek? Cinikus lépése a kormánynak az is, hogy az átalakított Nemzeti Fejlesztési Ügynökség TIOP 3.3.1/08/ 1 jelű, "A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése II." című pályázati felhívásában a "közszolgáltatás" fogalmát a következők szerint pontosította: "Közszolgáltatás: minden közhatalmú tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi- és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység (1998. évi XXVI. tv 4. § fa.), az állam által fenntartott intézmény nyújtotta közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, illetve tevékenység.(1998. évi XXVI. tv.4.§ fb)"
Ám ha figyelmesen elolvassuk a fenti meghatározást, s megnézzük a pályázat célját, "a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének" szándékát, megdöbbenünk. A legtöbb emberben az első felmerülő gondolat: hogyan tud az állampolgár egyenlő eséllyel hozzáférni a közszolgáltatásokhoz? A válasz egyszerű és szomorú: sehogy! Mert az állampolgári esélyegyenlőség megteremtésére a jelenlegi kormány három és fél éve semmit nem tett. Amit tett, az inkább az állampolgári esélyegyenlőség meggátolásának, s az esélyegyenlőség feltételekhez kötésének tudható be. És ez nagyon szomorú, különösen fél évvel a parlamenti választások előtti időszakban. Az esélyegyenlőség feltételekhez kötése ugyanis közvetlen kapcsolatban van a mai hatalmi politikával. Egyben veszélyes is, ha arra gondolunk, hogy ezek szerint meg lehet téveszteni állampolgárokat úgy, hogy "esélyt kapsz az egyenlőségre akkor, ha feltételeinket elfogadod és voksodat a FIDESZ-KDNP jelöltjeire illetve listájára adod.." Az időközi választási kampányok sajnos előre vetítették az árnyékát annak, hogy 2014-ben a parlamenti választásoknál mikre számíthatunk, milyen becstelen, tisztességtelen kampánynak nézünk elébe.
Maguk is félnek
A közszolgálat fogalomkörébe azok a szervek sorolhatók, amelyek "közszolgálati dolgozókat" alkalmaznak a köz (a társadalom, az állam) pénzén. Már itt meg kell állnunk egy pillanatra. Az államnak nincs külön pénze, az állam pénze közpénz, az adófizetők pénze. A közszolgálati alkalmazottak tehát a közpénzből kapnak fizetést. Közszolgálati dolgozók főbb csoportjai a köztisztviselők, a fegyveres- és rendészeti szervek hivatásos állományának tagjai, a bírósági és az ügyészségi dolgozók, a közalkalmazottak. A közszolgálati viszonyokat a közszolgálati jog szabályozza. Ezekben a jogviszonyokban jelen van az állam, és általában jelen van a közhatalom is (fejlett európai demokráciákban),mint kényszerítő erő. Ettől különül el a fejlett demokráciákban a versenyszféra, amelynek munkajogi viszonyait a magánjog, a polgári jog tartalmazza.
Felmerül a kérdés: hol van hazánkban a közhatalom, a kényszerítő erő? A jelenlegi kormány becsapta szavazói többségét. Nem akarja ismerni a közhatalmat, nem akarja, hogy a közhatalom kényszerítő erőként hasson a kormány működésére. Nem azt tették három és fél évig, amit a 2010. évi választások előtt kampányukban ígértek. Egészen mást tesznek: szabadságharcot folytatnak Európa ellen, holott a magyar nép döntő többsége az EU tagságot választotta a népszavazáskor. A közszolgálati dolgozókat is maguk választották ki, saját holdudvaruk köréből. Minden szempontból megbízható "kádereket", akik szintén nem tűrik el, hogy a közhatalom kényszerítő ereje hasson rájuk. Ők maguk is mintha félnének a közhatalomtól, a közhatalom kényszerítő erejétől. Ezért olyan törvényeket alkotnak, hogy egyetlen magyar állampolgárnak se legyen joga beleszólni a kormány jelenlegi tevékenységébe.
A végletekig csorbították hazánkban az állampolgári jogokat. S mindezt úgy teszik, hogy közben cinikusan harsogják a közszolgálati törvény szabályozásának alapvető célját: "A politikai váltógazdálkodástól független, a törvényességet feltétlenül tiszteletben tartó, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, kizárólag a köz érdekét szem előtt tartó, stabil közszolgálat működtetése". S ezen belül még tovább mennek: "A jogviszony létrehozásánál az esélyegyenlőség és az alkalmasság szempontjai, a diszkrimináció tilalma, a rászorultak érdekeinek védelme érvényesül, pártatlan, befolyásolás mentes, a jogviszonyok és az irányító testületek döntéseinek megfelelő munkavégzés történik. Az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer érvényesül, a jogviszony indokolatlan megszüntetése ellen garanciák vannak…" Valóban az irányító testületek döntéseinek megfelelően végzik a munkájukat. Amikor az egyszerű magyar állampolgár olvassa a fentieket, felteszi a kérdést: ki is az irányító testület? S mindjárt meg is tudja válaszolni önmagának a feleletet, a meztelen magyar igazságot: a közhatalom kényszerítő erejét kiiktató FIDESZ-KDNP parlamenti kétharmados többség. Annak a két parlamenti frakciónak a szoros szövetsége, amely közpénzen, konzultációs kérdőívek mesterkélt kitöltetésével, rezsicsökkentési aláíróívek erőszakolt és kétes aláíratásával "ajándékozta" meg a magyar lakosságot, annak érdekében, hogy legyen egy országos listájuk arról, kik azok az emberek, akik még mellettük állnak, akik még hisznek bennük, akik várhatóan rájuk adják majd voksaikat 2014-ben. Ezekkel az aláírásokkal igyekeznek utólag igazolni, hogy helyes a kormány politikája, és az EU elleni szabadságharca. Minden intézkedésüket ezzel a kétmillió aláírással próbálják lefedni. Hogy e kétmillió aláírás között vannak olyanok, akik tíz évvel ezelőtt meghaltak? Fiatalkorúak? Olyan magyar állampolgárok is akadnak szép számmal, akik köszönő levelet kaptak az aláírásukért a miniszterelnöktől, holott nem is írták alá az íveket.
A választók felelőssége
Azok a demokratikusan gondolkodó magyar állampolgárok, akik mindezt átlátják és kormányváltást szeretnének 2014-ben, a választások közeledtével most csendben várakoznak és várják a fejleményeket. Várják az ellenzéki demokratikus erők összefogását, várják a közös listát. 2012. szeptemberében azt írtam: "Most az a céljuk, hogy a jelenlegi ellenzék ne foghasson össze a kormány leváltására. Az ellenzék látszólag megosztott hazánkban. Látszólag alig van jele a komoly, egyéni pártérdekeket sutba dobó összefogásnak. S ezt a megosztottságot kívánja növeli a FIDESZ-KDNP. Nem kizárt, hogy olyan fantompártokat indít majd a választásokon, amelyek e tervét elősegítik."
Ellenzéki pártok külön listaállítása nagy veszélyt rejt magában, hiszen szétforgácsolódnak az erők, s a választópolgárok bizonytalanságba maradnak. A józan belátásnak, kompromisszum kötéseknek már nincs sok ideje, de még bíznak a választópolgárok benne, függetlenül attól, hogy egyesek már véglegesített listáról beszélnek. A magyar választópolgároknak, akik kormányváltást szeretnének, egyetlen útjuk maradt: a köz-szolgálatiság, a közszolgálat fogalmának újra értelmezése. Minden egyes változást kívánó választópolgár gondolja végig, a 2014-es választásoknál a szavazataival a közszolgálatot, a köz-szolgálatiságot teljesíti. Gondolja azt, hogy ő a közhatalom, a kényszerítő erő. S hogy valóban kényszerítő erő legyen, fel kell készülni a választásokra, még akkor is, ha nem sikerül a teljes összefogást elérni.
Ne adják a voksukat olyan erőre, amely az előírt 5-10 százalékos küszöböt várhatóan nem tudja elérni, mert ezek a szavazatok kárba vésznek, s a FIDESZ-KDNP malmára hajtják a vizet.
Most különösen szükség van a kormányváltást óhajtó állampolgárok fegyelmezettségére, szolidaritására. Vegyék komolyan most ezt a választást, ne voksoljanak felelőtlenül kieső-jelölt pártokra. Ha mégsem lesz egyetlen ellenzéki közös lista, akkor a kis pártoknak is felelősségük van a kormányváltást illetően. Ha úgy látják, hogy külön listájukkal nem érik el az 5 vagy a 10 százalékos bekerülési küszöböt, még időben vissza kell vonniuk a listáikat. S ha sikerül az egyénekből álló közhatalomnak kényszerítő erővé válniuk, akkor még a kétharmadot is megszerezhetik a választópolgárok a jelenlegi kormány leváltására, ami előfeltétele a demokratikus emberi alapjogok és a demokrácia azonnali és határozott visszaállításának.