Európai Unió;E.ON;államosítás;

- Már az unió vizsgálja az E.ON-államosítást

Megkezdte az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága az MSZP által az E.ON-ügyben tett beadvány vizsgálatát – közölték Brüsszelben a Népszabadság kérdésére válaszolva.

Mesterházy Attila szocialista pártelnök néhány hete napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy – miután más jogorvoslati lehetőséget már nem látnak itthon –, az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügylettel kapcsolatban. A szocialisták az E.ON cégek vásárlásának kipattanása óta kifogásolták az ügyletet, a vételárat pedig különösen elfogadhatatlannak, értéken felülinek tartották. Az unióhoz benyújtott kifogás szerint a gázüzletág csomag vásárlása során szabálytalan, tiltott állami finanszírozás történt.

A kormány prominensei szerint a 280 milliárdért megvett gázcégek, valamint tározók értéke „egy független vagyonértékelés” szerint legalább 400 milliárd forint, bár az értékelés részletei továbbra sem ismertek.

Több energiapiaci szakértő is osztja a szocialisták aggodalmát, hogy amellett, hogy fölösleges volt az energiacégek vásárlása, túlzó a vételár is, legfeljebb 150-200 milliárd között lehet az átvett cégek és tárolók értékét. Az állami tulajdonszerzés emellett nem lesz érdemi hatással a gázárra, valamint az ellátásbiztonságot sem befolyásolja, viszont közvetve tetemes veszteséget kaphat a nyakába az állam. 

Már ötven vállalkozás fordult az idén augusztusban felállított Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSzSz), amely az építőiparban elvégzett munkák után járó ellenszolgáltatás kikényszerítését gyorsítja meg polgári jogi eszközökkel. A magyar építőiparban az elmúlt években kialakult lánctartozások nem csak az alvállalkozóként dolgozó kis- és közepes cégek létét, de a foglalkoztatási mutatók javulását, sőt a beruházások újbóli beindulását is veszélyeztetik. A probléma felszámolására a 2013. évi 34. törvény hozta létre a TSzSz-t.