A földhasználatot ne csak a földhasználati lappal igazolhassa az uniós közvetlen földalapú támogatásra jogosult termelő az MVH-nál - ezt javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ). (A javaslat hátterében az húzódhat meg, hogy az MVH-botrányt követően az agrárminiszter elrendelte a földhasználók, illetve a földhasználat teljes körű tételes ellenőrzését.) Emlékezetes, hogy a gyanú szerint az MVH négy vezetője, illetve munkatársa összejátszott több tucat céggel és magánszeméllyel, azért hogy jogosulatlanul több százmillió forintos földalapú támogatáshoz jussanak.
Az uniós szabályok szerint egy évben a jogosultak legalább 5 százalékát ellenőrizni kell, de ha valakik kiveszik a "baráti gazdákat, társaságokat" a rendszerből, akkor azok biztosan kimaradnak az ellenőrzésből - erről beszélt lapunknak Gőgös Zoltán. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke elmondta, hogy rákérdezett a szaktárcánál, már idén februárban tudtak az MVH-ban zajló korrupcióról, akkor miért vártak az ellenőrzések bejelentésével októberig, addig amíg az MSZP nyilvánosságra nem hozta a korrupciógyanús üzelmeket Erre Fazekas Sándor agrárminiszter azt közölte, hogy mindenki megkapja majd november 30-ig az uniós támogatási előleget. A helyzet azonban az, hogy az ellenőrzések elhúzódása miatt nem sikerült tartani a határidőt. Gőgös Zoltán ugyanakkor megjegyezte: korábban már ő maga is javasolta, hogy ne csak a földhasználati lapot fogadja el az MVH, hiszen - mindenféle botránytól függetlenül - az eddigi gyakorlat megnehezítette az osztatlan földterületek bérbeadását, a földhasználat igazolását.
A hivatalban kirobbant botrány után elrendelt tételes ellenőrzést viszont az ilyen földbérletek vizsgálata is megnehezítette, Erre rájöhettek az agrárkamaránál is, bár az furcsa, hogy nem a miniszteren kérték számon a rossz döntést, hanem a végrehajtó MVH-t okolták a csúszásért - tette hozzá az MSZP szakpolitikusa. Most már tárcánál is azt javasolják: ne csak a földhasználati lapot fogadja el a hivatal, hanem az adás-vételi szerződést, egyéb okiratot is.
Lengyel Szilvia, az LMP szakpolitikusa is egyetért ezzel, szerencsésnek találná, ha a földhasználat jogszerűségét a haszonbérleti szerződéssel, illetve a családi gazdaság alapításáról szóló okirattal is igazolni lehessen - tette hozzá az LMP-s politikus. Lengyel Szilvia szerint egy ilyen gumijogszabályányi javaslat egyik pontjának megfogalmazása azonban mégis aggályos, mert arról szól, hogy ezeken kívül más, megfelelő módon is igazolni lehessen a földhasználatot. Ezzel csak az a gond, hogy nem lehet tudni, mire is gondolhattak a javaslattevők - jegyezte meg Lengyel Szilvia. Az a hivatkozás - hogy erre a megfogalmazásra azért van szükség, mert a hazai birtokviszonyokban végbemenő folyamatos átalakulás olyan speciális helyzeteket hozhat elő, amelyre jelenleg nem tudnak a szabályozással fölkészülni - nehezen védhető, ez egy "bianco csekk", ezért elfogadhatatlan.
Az MSZP is támogatja NAK és a MAGOSZ javaslatát, amit - Gőgös Zoltán véleménye szerint - a kifizetetlen gazdák nyomására tettek meg, a baj csak az, hiába módosítják már a jogszabályt, az előlegeket idén már nem lehet átutalni a jogosultaknak - mondta a szocialista politikus.
A számos jogvita is okolható azért, hogy az uniós földalapú támogatások kifizetése elhúzódhat akár 2014. júniusáig is, miközben sok gazda az előlegre számítva vásárolt vetőmagot, műtrágyát, vett fel hitelt, nekik hiába utalják át a járandóságukat félév múlva, azalatt tönkre is mehetnek - figyelmeztetett Gőgös Zoltán, aki arra is emlékeztetett, hogy 2005-ben az akkori szocialista agrárminiszternek az elhúzódó előleg kifizetések miatt kellett távoznia. Akkor a MAGOSZ vezetésével ezrek tüntettek traktorokkal a Parlament előtt, a Fideszhez közeli gazdaszervezet most mégsem hívta tiltakozni a gazdákat.
Lengyel Szilvia egy a gazdasági bizottságnak benyújtott adótörvény-módosítás buktatóira is felhívta a figyelmet. Telekadó-mentességet kaphatnak a belterületen fekvő, a mezőgazdasági művelésből kivont, az egy hektárt meg nem haladó földterületek. Első pillantásra ez jónak tűnik, de a telekspekulációk történetét ismerve létezik az a mód, hogy az ingatlan befektető a művelés alól kivont területet belterületbe vonja. Az átminősített területet feldarabolják, új helyrajzi számokat kapnak a telkek, így azt egy hektárnál kisebb részekre lehet osztani. Így adómentessé tehető és alkalmassá válik ingatlanspekulációra - figyelmeztetett Lengyel Szilvia.
