Felfelé korrigálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország bruttóhazaitermék-becslését. A tegnap közzé tett adataiból kitűnik: 2013. harmadik negyedévében - az előző év azonos időszakához viszonyítva - a nyers adatok szerint a GDP 1,8 százalékkal bővült, az Európai Unió által figyelembe vett - szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint - a bővülés mértéke 1,6 százalékos volt, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékos növekedést regisztráltak a statisztikusok. Azonban nem lehet felhőtlen az örömünk. A növekedés szerkezete továbbra sem megfelelő.
"A kormányzat gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt" - így kommentálta a nemzetgazdasági tárca a KSH harmadik negyedévi GDP-számait. Megelégedettségre azonban Katona Tamás szerint semmi okunk nincs. A Népszava által megkérdezett közgazdász egyetemi tanár szerint a növekedés struktúrája továbbra sem megfelelő, ezért fenntarthatatlan.
Ugyanis az Eurostat által is figyelembe vett 1,6 százalékos növekedésből 1,4 százalékot a mezőgazdaság tett ki, köszönhetően annak, hogy az elmúlt esztendő azonos időszakával összehasonlítva 27,6 százalékkal többet termeltek. A tavalyi kedvezőtlen terméseredményeket 2013-ban sikerült korrigálni, azonban az agrárágazat teljesítménye még így sem éri el a két évvel ezelőttit.
A kétségtelenül kedvező GDP-adatok feletti örömet árnyalja az is, hogy szeptember végén a KSH - hagyományos őszi revíziója során - hibára bukkant. Eszerint tavaly 204 milliárd, 2011-ben pedig 254 milliárd forinttal kisebb volt a GDP Magyarországon, mint korábban gondolták. (Az ilyen jellegű utólagos korrekciók világszerte megszokottak.)
A változás a növekedési adatokat nemigen változtatta: 2010-ben 1,1 százalékos, 2011-ben 1,6 százalékos volt a gazdaság izmosodása, amit 2012-ben 1,7 százalékos visszaesés követett. A változtatás következménye viszont, hogy a tavaly év végi GDP-arányos adósságunk 79,26 százalékról 79,84 százalékra emelkedett.
Az adósságmutatónk december végére - immár az új GDP-adatokkal és előrejelzésekkel számolva - a kormány prognózisa szerint 79,21 százalékra esik vissza. Ez úgy érhető el, hogy a negyedik negyedévben az állam kevesebb forintkötvényt bocsát ki, mint amennyi lejár. A maradékot likvid forrásaiból, a kincstári számlát tovább apasztva teremtik elő.
Az idei harmadik negyedévben végre kedvező volt az építőipar teljesítménye, a 7,3 százalékos növekedés 0,3 százalékpontos hozzájárulást jelent a GDP bővüléséhez. Katona Tamás ennek kapcsán megjegyezte, hogy elsősorban a mélyépítőipar "dübörög", a több mint két esztendeig "aszalt" uniós pénzekből az állam végre utakat és vasutat épít.
Az iparról szóló adatoknál már halvány jelei vannak a tartós növekedésnek. Éves összehasonlításban 5,5 százalékos növekedést mértek a statisztikusok. Aligha meglepetés, hogy a jelentősen kibővült járműiparikapacitás-bővülésnek köszönhetően. A szolgáltatások 0,1 százalékos növekedése még aligha ad büszkeségre okot.
A magyar gazdaság teljesítményben meghatározó Németországban 0,3 százalékkal emelkedett a GDP az előző negyedévhez viszonyítva.
Magyarország Románia és Lettország mögött a legnagyobb gazdasági növekedést érte el az előző negyedévhez képest, meghaladva az Európai Unió átlagát, de ne feledjük, egy esztendővel ezelőtt még recesszió kínozta a magyar gazdaságot, amelynek teljesítménye még mindig nem érte el a válság előtti időszakot.