Ha a termelő még lábon, aratás előtt határidős szerződést köt a kereskedővel a terményére, tudhatja, hogy mennyi pénzt fog kapni. Viszont ha kevesebb a termés, meg kell vásárolnia a hiányzó mennyiséget. Tavaly sokakkal ez történt, mert a szárazság miatt kevés gabona termett. Hogy a hátrányt kiküszöböljék, a parlament megtiltotta a határidős ügyleteket.
Ezzel a Fideszre jellemző szituatív jogalkotással persze a fürdővízzel a gyereket is kiöntötték, egyes becslések szerint 2013-ban 100 milliárd forintot is meghaladó bevételkiesés lett az eredmény. A kereskedők ugyanis kétszer is meggondolták, hogy a magyar gazdáktól vásároljanak, hiszen rossz termés esetén a hiányzó gabonamennyiséget nekik kellett volna pótolniuk. Inkább Ukrajnában vagy Romániában vették meg a gabonát.
Talán ezt belátva az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában néhány hete fideszes képviselők bejelentették a határidős szerződéseket akadályozó jogszabály módosítását, ám ez akkor lekerült a napirendről. Most ismét tárgyalta a bizottság, mert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tegnapi közleménye szerint Győrffy Balázs, a szervezet elnöke, Jakab István a Magosz elnöke, valamint Budai Gyula parlamenti államtitkár, a Magosz szövetségi igazgatója ismét benyújtotta.
A javaslat újra engedélyezné a határidős ügyleteket, de a kereskedő nem követelhetné a teljes szerződött mennyiséget, ha kevesebb termett, vagyis továbbra is egyedül kellene vállalnia a kockázatot. Ha marad a jelenlegi állapot, az a magyar agrárium számára versenyhátrányt okoz - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára.
A szerződéskötés szabadságának ilyen mérvű korlátozása aránytalan, alkalmatlan és szükségtelen eszköz az elérni kívánt célokhoz viszonyítva. A határidős szerződés eddig sem volt kötelező, csupán egy lehetőség volt mind a termelő mind a felvásárló számára és ezt a lehetőséget számolta fel a jogszabály. Egyoldalú kockázatviselés kierőszakolása rendeleti úton nem lehetséges - jegyezte meg Pótsa.
Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocilaista tagja úgy véli, soha nem szabad a teljes termést opciós szerződéssel lekötni. A kereskedőnek sem ajánlatos a termelő teljes termésére szerződnie. A fennmaradó rész pótolhatja az esetleg kieső termést.
Harangozó szerint ez a módosítás egy fokkal jobb a teljes tiltásnál, de ha a visszaélésekre, túlkapásokra akarunk általános jogszabályokat hozni, az soha nem működik, visszaveti a gazdaságot, a normális piaci működést. A szakpolitikus szerint a törvénynek a felelősségmegosztásra kellene törekednie.
Raskó György agrárközgazdász, nagytermelő magyar gabonakereskedőkkel a határidős szerződések korlátozása miatt egyáltalán nem, csak olasz felvásárlókkal kötött üzletet. A jogszabály neki is jelentős veszteséget okozott. A termelők külön szerencsétlensége, hogy a tavaly hozott törvénymódosítás éppen a gabonaárak zuhanásával párhuzamosan lépett életbe, s ez okozta az óriási veszteséget az ágazatban.
"Szerintem idén többet bukott a legtöbb termelő a törvény miatt, mint tavaly a fedezeti vásárlással, s azoknak a képviselőknek, akik ezt a helyzetet teremtették, le kellene mondaniuk" - javasolta Raskó. A felelős gazda biztosítást is köt a határidős szerződésre, ahogy Amerikában ez magától értetődő, ezzel mérsékelhető a veszteség. A magyar gazdák között ez még nem számít napi gyakorlatnak.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a termelőnek a jogszabálytól függetlenül a termés egyharmadát kell lekötnie határidős szerződéssel, egyharmadot aratáskor célszerű eladni, egyharmaddal pedig lehet spekulálni, hátha később jobb áron lehet eladni.
