Istennek vagy a természetnek – mindenki kedve szerint eldöntheti – köszönheti az Orbán-kormány, hogy az átlagember számára úgy tűnhet: lendületbe jött a gazdaság. Tény, ami tény, 1,6 százalékkal izmosabb a harmadik negyedéves GDP mint 2012 azonos időszakában, ám a számok azt mutatják, hogy ez leginkább a mezőgazdaság teljesítményének tudható be.
Ami ugyan átlagos, de ez az „átlagosság” így is 27,6 százalékot jelentett. A magyarázat egyszerű: a 2012-es évet aszály aszalta, így az agrárium teljesítménye a mélybe zuhant, mintegy 24 százalékot gyengült a 2011-es szinthez képest. A mezőgazdaság mellett még az építőipar erősödött markánsabban, mintegy 7 százalékkal. (Az más kérdés, hogy ezt az ágazatot nem a magántőke pörgeti, hanem az állami beruházások sokasodtak.)
Ami a többi területet illeti, ott jóval szerényebb a növekedés: az ipari termelés összességében 0,4 százalékkal bővült, míg a szolgáltató ipar esetében 0,1 százalék ez a szám – ami azt jelzi, hogy a belső fogyasztásnak nem akaródzik élénkülnie semmilyen kormányzati ráolvasás ellenére. A háztartások fogyasztása is erősen stagnál – úgy tűnik végtörlesztés ide, reálbér-emelkedés oda, a sokasodó sarcok lefojtják a költekezési kedvet. És persze hiába „múlik ki” mindjárt az infláció (immár 1 százalék) a kabinet szerint, a vásárlói kosárra számolt pénzromlási mérték jóval meghaladja az általános szintet. Legalábbis ez derül ki a kiskereskedelmi forgalom alakulásából is.
Ami, ha az elköltött summát nézzük, akkor egy kicsit hasasodott – a KSH adatsora szerint idén októberben a kiskereskedelem 2,5 százalékkal söpörhetett be több pénzt mint a tavalyi év azonos időszakában. Ám ez nem jelenti azt, hogy az eladott portéka mennyisége is nőtt volna, sőt, kimondottan csökkent. Az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem forgalma mintegy 1,2 százalékkal nőtt, ám a helyzet az, hogy ebbe a kategóriába tartozik a folyamatosan dráguló dohány és alkohol is. A terület, bár a részletes adatok egyelőre nem jöttek ki, de az előző negyedévben ételre, cigire és alkoholra mintegy 800 millió forintot költöttek a magyarok.
Ami érdemben feldobta a fogyasztást, az a 3,7 százalékkal bővülő üzemanyag-értékesítés volt, hiszen míg tavaly októberben 432 forintot kértek egy liter benzinért, addig idén októberre 400 forintra szelídült a tarifa.