A helyzet szombatra durvult el. Sokan az utolsó percig, péntekig reménykedtek, hogy Viktor Janukovics államfő Vilniusban mégiscsak aláírja az egyezményt.
A nyilvánvaló kudarc után péntek estére újra tömegek vonultak a kijevi Szabadság térre, ezt a megmozdulást azonban a rendfenntartó erők banális indokkal - azzal, hogy zavarják a karácsonyfa felállítását - brutálisan feloszlatták szombat hajnalra.
A bíróság szombaton, eleget téve a városvezetés kérésének, január 7-ig betiltotta a tüntetéseket a főváros néhány pontján, épp azokon a helyeken, ahol a tiltakozások zajlottak.
Mikola Azarov kormányfő elítélte az erőszak alkalmazását, a belügyminiszter elnézést kért, a kijevi rendőrparancsnok lemondott.
Az ellenzéket azonban mindez nem hatotta meg, a bírósági tiltás ellenére vasárnap délre már százezrek vonultak ki Kijev utcáira és a tiltott terekre és elkezdték a kordonok lebontását.
A Függetlenség-téren a rendőrök nem próbálták megakadályozni a bontást, elmentek a helyszínről. Az ellenzéki pártok elfoglalták az szakszervezetek házát, ahol irányító központot állítottak fel, s jelezték, általános sztrájkba kezdenek, nem hagyják el a teret. Felszólították Kijev lakosait, hogy vigyenek a térre élelmiszereket, meleg holmikat.
A bebörtönzött Julija Timosenko még pénteken a kormány megdöntésére és az elnök menesztésére szólította fel az ukránokat.
Tegnap Vitalij Klicsko, az UDAR elnöke azonnali lemondásra szólította fel Janukovics elnököt. Arszenyij Jatsenyuk, Timosenko pártjának jelenlegi vezetője bejelentette, hogy "Ukrajnának fel kell lázadnia" és ismételten kérte a nyugati országokat, vezessenek be szankciókat Janukovics ellen.
Oleg Tyahnyibok, a szélsőjobboldali Svoboda párt elnöke arról beszélt, hogy ez már nem tüntetés, ez a forradalom kezdete.
Lengyel politikusok is csatlakoztak a kijevi demonstrációhoz, felszólalt Jaroslaw Kaczinski, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője. Henryk Wujec, Bronislaw Komorowski lengyel államfő tanácsadója is részt vett a megmozduláson. Varsóban berendelték az ukrán nagykövetet.
Az ellenzéki pártok megmozdulásával egyidőben tüntetők buldózerekkel rohamozták meg az elnöki adminisztráció épületét, őket a különleges alakulat osztagai szétverték.
Egy másik csoport a városházát foglalta el. Klicskoék provokációról beszélnek, jelezve, hogy nem az ő embereik törtek-zúztak, s felszólították a kormányt a provokátorok visszahívására.
A városházát elfoglalók azonban a Svoboda aktivistái, vélhetően ugyanehhez a párthoz köthetők a buldózeres támadók is. Az ellenzéki vezetők állítják: a provokációra a rendkívüli állapot bevezetéséért van szüksége a hatalomnak.
Sajtóhírek szerint az elnöki hivatal és a miniszteri kabinet lapzártánk idején is ülésezett. A rendkívüli állapot bevezetését biztosnak tartják, bár azt nem tudni még, hogy mikor vezetik be, de vélhetően ma reggeltől.
Az sem világos, hogy az egész országra vagy csak a fővárosra terjesztik ki az intézkedést. Az unn.com.ua hírügynökség tegnap este kiadta a Nemzetbiztonsági Tanács közleményét, amely cáfolta, hogy a tanács 30-án ülésezett volna és jelezte, nem is terveznek ilyen találkozót.