A devizahiteles szerződések alkotmányellenességét és azok utólagos megváltoztatásának kérdését veti fel a kormány az Alkotmánybírósághoz (Ab) tegnap benyújtott indítványában. Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt. látja ennek szükségességét a kabinet. Az Ab megkapta az indítványt, és bár a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, a probléma társadalmi súlyának megfelelően fogja kezelni - közölte tegnap az MTI érdeklődésére Bitskey Botond, az Ab főtitkára.
A kormány indítványa felveti, hogy az egyoldalú kamatemelések, a teljes árfolyamkockázat adósokra hárítása sértheti az alaptörvény azon pontját, hogy "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait." Az alaptörvény két másik passzusának értelmezését is kéri a kormány az Ab-től: az egyik azt mondja ki, hogy Magyarország demokratikus jogállam, a másik pedig, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban a kormány Ab-hez intézett beadványa azt veti fel, hogy "milyen - az alkotmányhoz képest mennyiben eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására".
Az alkotmánybíróság határozatára azért van szükség, mert "a devizaalapú kölcsönök törlesztő részleteinek növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését" - áll a közigazgatási és igazságügyi minisztérium által benyújtott dokumentumban. Jelenleg mintegy félmillió jelzálog alapú devizahitel-szerződés van érvényben, ezek közül 136 ezer adós van 90 napon túli késedelemben a jegybank legutóbbi, szeptember végi statisztikáit alapul véve. Ugyanezen adatokból azonban az is kiderül, hogy a forinthitelek között szintén magas a nem teljesítők aránya: ebben a szegmensben 14,9 százalék.
A kormány indítványa kitér arra is: "a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerződések bíróságok általi megítélése sem egységes". Ez utóbbi "orvoslása" már folyamatban van: a Kúria december 16-án tárgyalja azt a jogegységi határozatot, mely a devizahitelekkel kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdésekről dönt. Így például arról, állt-e deviza a kölcsönök mögött, érvényesek és tisztességesek-e a szerződések, mely esetben érvénytelen egy szerződés az egyoldalú kamatemelések miatt. A tegnap került volna sor egy az OTP ellen benyújtott közérdekű kereset tárgyalására is, ám ezt - talán épp a Kúria jogegységi határozatára várakozva - elhalasztották.
A kormány indítványa felveti annak lehetőségét, hogy az adósok javára jogszabályok útján módosítaná a szerződéseket. Ha felvételkori árfolyamon kellene törleszteniük az adósoknak a tartozásukat, az csaknem ezermilliárdos kárt okozna a bankszektornak. Úgy tűnik, a kormányon belül is vannak véleménykülönbségek arról, hogy kiknek és milyen arányban kellene viselnie az árfolyamkockázat terheit. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy az lenne igazságos, ha a teher a bankok, az állam és az adósok között oszlana háromfelé.
Míg Rétvári Bence az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott, tegnap megjelent interjújában kifejtette: a közpénz csak másodlagos forrás lehet. Ha az állam részt vállalna, akkor azt olyan emberek adójából tenné meg, akik nem kötöttek szerződést, nem költöztek nagyobb lakásba, nem vásároltak különféle javakat. Ha a bankok az elmúlt években a devizahiteleken extraprofitra tettek szert, elvárható, hogy most részt vállaljanak a veszteségekből is - tette hozzá az államtitkár. Rétvári szerint abból kell kiindulni, hogy a devizahitel-ügyletekkel a pénzintézet összességében nem szerezhet a tisztességes hasznot meghaladó bevételt.
