Már az is szimbolikus volt, hogy a szerdai kormányszóvivői tájékoztatót Giró-Szász András szóvivő nem Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral, hanem a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, Parragh Lászlóval tartotta, írja a Népszabadság. (A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.)
Ebből már tudni lehetett, hogy a lapunk által előzetesen közölt információk helytállók: Klinghammer finanszírozási rendelettervezete, stratégiája és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítások még csak szóba sem kerültek a kormány ülésén, mindössze a felsőoktatási kerekasztal munkájáról szóló jelentést tárgyalta Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet. A kormányszóvivő pedig úgy nyilatkozott: a jelentés meghallgatása után „kérdések fogalmazódtak meg” az egyházi felsőoktatással kapcsolatban, a duális képzésről, a nemzeti tudományegyetemi cím elnyerésének a kritériumairól, illetve arról, hogyan lehet átkerülni a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba. A kérdésekkel kapcsolatos háttéranyagok megírásával pedig nem Klinghammer István államtitkárságát, hanem az úgynevezett „illetékes tárcákat” bízták meg. Szakemberek szerint egyértelmű: Orbán Viktor porig alázta államtitkárát.
Klinghammer István a felsőoktatási kerekasztal egyeztetései alapján szeptember végére készítette el az ágazat stratégiáját és az abból következő törvénymódosító tervezetet. Már az is furcsa volt, hogy hetekig csend volt a stratégia körül, amit a kerekasztal résztvevői közül kizárólag Parragh László nem szavazott meg. De mint arról már írtunk, nemcsak Parragh, hanem Klinghammer helyettese, Maruzsa Zoltán is keresztbe tett a stratégiának. Az, hogy Maruzsa mindezt sikeresen tette, azért különös, mert Klinghammer kinevezése előtt ő volt az akkor még felsőoktatásért is felelős Hoffmann Rózsa helyettese, és megkerülhetetlen felelőssége volt abban, hogy a hallgatók tavaly télen az utcára mentek. De ez a meccs már nem róla, hanem Orbánról szól, aki – úgy fest – saját államtitkárát is átverte, és azt a koncepciót valósítja meg, amelyet 2010-ben elképzelt.
"Összességében tehát az történt, amit Orbán Viktor akart. Kevesebb pénz, kevesebb hallgató van a felsőoktatásban, pontosan ahogy azt ő szerette volna. Az egyetemi autonómiát is fokozatosan csökkenti, miközben erőteljesen centralizálja a rendszert. 2014-től pedig további forráskivonás várható, amellyel nagyobb pénzügyi kiszolgáltatottságba taszíthatják az egyetemeket. A kiszolgáltatottságban pedig nagyobb kontrollt is gyakorolhatnak, ami akár az oktatás tartalmára is hatással lehet", mondta a Népszabadságnak Krekó Péter, a Political Capital elemzője.