- Ma kezdődik Vilniusban a keleti partnerségi csúcs, ahol aláírásra kerülhetett volna az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi egyezmény. Hogyan látja a kormánypárt képviselőjeként, mi várható Vilnius után? Mikola Azarov miniszterelnök azt mondta, akár 2014-ben is lehetséges a megállapodás, ám az európai vezetők, az előkészületek Kijev általi felfüggesztése óta következetesen jelzik: ha most nem lesz aláírás, akkor beláthatatlan ideig kitolódhat Ukrajna integrációjának első konkrét lépése. De azt is mondják, nyitva tartják a kaput, a lehetőség adott. Mit gondol, tényleg van még lehetőség vagy ez már lezárt ügy?
- Ha nem kap Ukrajna konkrét ígéretet, határidőkkel, akkor bármi történhet.
- Milyen konkrét ígéretet?
- A gazdaságot érintőre gondolok. Ukrajna mindenekelőtt hitelt kér, illetve azt, hogy ne sújtsák vámokkal termékeit az uniós piacon. Kijev azt kéri, hogy legyen megállapodás az Európai Unióval, de az ne érintse a működő Ukrajna és Oroszország közötti szabadkereskedelmi övezetet, mert az katasztrofális következményekkel járna az ukrán gazdaságra. Az utóbbi időben több mint 30 százalékkal visszaszorították a forgalmat, ennek negatív hatásai máris érződnek.
- Azarov miniszterelnök háromoldalú tárgyalásokat sürgetett az EU, Ukrajna és Oroszország között. Ezek elkezdődtek? Folyik ilyen irányú egyeztetés, előkészítés?
- Lehetséges, hogy háttéregyeztetések folynak, de hivatalos előkészítő tárgyalásokról nincs tudomásom. Szerintem konkrétumok csak Vilnius után várhatóak. Janukovics elnök is a hétfői televíziós nyilatkozatában a csúcsot követően ígért részletes, konkrét beszámolót.
- Ellentmondó hírek láttak napvilágot annak kapcsán is, hogy kapott-e Ukrajna konkrét anyagi segítségre vonatkozó ígéret Oroszországból vagy sem. Sőt, moszkvai cáfolatok is elhangzottak, mégis azt olvashatjuk, hogy a 400 dolláros orosz gáz rövidesen 250-260-ra csökken.
- Ezek csak sajtóhírek, nem hivatalos személyek által közölt bejelentések. Lehet, hogy csak vágy, cél, vagy talán üzenet. Mindenképpen bízunk abban, hogy pozitív előrelépés történik, még mindig reménykedünk, hátha Európa is harcolni fog valamilyen módon ezért az országért, mert mi is geopolitikailag Európához tartozunk, nem pedig a másik irányba.
- Mi a helyzet a tüntetésekkel? Vasárnap nagy tömeg vonult utcára, azóta is egy kis kemény mag kitart. Milyen a hangulat?
- Nincs forradalmi hangulat. Sokan nem is értik mi történik, s mi miért történik. Sokan, akik az utcán vannak, minden áron az európai integrációt sürgetik. De sokan vannak olyanok is, akik kevésbé érzékelhetően ugyan, de az egyértelmű keleti irányváltást követelik. A lakosság egyre megosztottabb.
- Múlt héten, Vilniusra készülve a parlament elfogadta az új választási törvényt. Van ennek egy, magyar részről évek óta követelt rendelkezése - lesz magyar többségű választókerület. A kezdeményezés Öntől és a szintén Régiók Pártja színekben mandátumot nyert román képviselőtől származik. Hogyan sikerült átvinni ezt a rendelkezést, hiszen ez az igény korábban nemcsak a magyar-ukrán államközi kapcsolatokban okozott feszültséget, az ukrán politikai életben is komoly indulatokat keltett.
- Múlt hét csütörtökén a parlament második olvasatban is elfogadta a választási törvényt, és ennek a törvénynek a 18. cikkelye az, amely számunkra legfontosabb. Eszerint most már egy választókörzetbe kell tartozniuk azon közigazgatási egységeknek, amelyek területén egy tömbben élnek a nemzeti kisebbségek képviselői, illetve amelyek határosak egymással. Nagyon fontos kitétel, hogy ha az egymással határos adminisztratív területi egységekben az adott kisebbséghez tartozó szavazópolgárok száma magasabb, mint amennyi egy választókörzet kialakításához szükséges, akkor a körzeteket úgy kell kialakítani, hogy az egyikükben a kisebbséghez tartozó választók, esetünkben a magyarok legyenek többségben. Ez a törvény most már a következő parlamenti választásokra lehetővé teszi a magyar többségű választókörzetet, amely pedig biztosítani fogja közösségünk parlamenti képviseletét.
- És ezt a törvényt a kisebbségellenes, nacionalista Svoboda (Szabadság) is megszavazta?
- Érdekes módon a kommunistákon kívül minden parlamenti erő megszavazta. Fontos tudni a törvényről, hogy a parlamenti választást szabályozó jogszabály korszerűsítése feltétele Ukrajna uniós integrációja felgyorsításának. Ezt szorgalmazta az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az EBESZ egyaránt.
- A kisebbségbarát rendelkezést is elvárta az ET?
- Benne volt az ET Közgyűlésének egyik javaslatában is. Az eredeti törvényszövegben nem szerepelt, mi a román kollégával módosító javaslatként terjesztettük be, így született meg az elfogadott változat.
- Hány nemzeti kisebbségi közösség élhet ezzel a lehetőséggel Ukrajnában?
- Mi, a románok, bolgárok, krími tatárok, beloruszok, és természetesen az oroszok.
- A 10 milliós orosz kisebbségnek szólhatott? Vannak újabban saját pártjaik vagy változatlanul az ukrán pártok között oszlik meg a szavazatuk?
- Az oroszok többnyire a Régiók Pártját támogatják, de működik saját érdekvédelmi szervezetük, amelynek elnöke a régiósok színeiben parlamenti képviselő, s egyébként ő az egyik szerzője az új választási törvénynek. Ez a rendelkezés kimondottan a kisebb létszámú közösségeknek szól.
- Hozhat-e változást ez a helyzet a kárpátaljai magyar közösség szervezetei, a KMKSZ és az Ön által elnökölt UMDSZ együttműködésében? Eddig az összefogás hiányát azzal is indokolták, hogy magyar többségű választókerület hiányában, saját színekben úgysem lehet magyar parlamenti képviselőt küldeni Kijevbe. Ez az új törvény meghozhatja az együttműködést és a független magyar képviselőt vagy nyer majd a nevető harmadik?
- Az együttműködés híveként és az UMDSZ elnökeként bízom benne, de látva az eddigi hozzáállást, nem sok reményt fűzök hozzá. Illúzióim már nemigen vannak. A KMKSZ hosszú évek óta, és 2010 óta még hangsúlyosabban elzárkózik az UMDSZ-szel való együttműködéstől. Elvben adott a lehetőség a győzelemre, de sokban függ majd a választókerület megrajzolásától. Ha a magyarok aránya éppen csak meghaladja az 50 százalékot, akkor, ha a két magyar szervezet nem fog össze, biztosan a nevető harmadik nyeri a körzetet.
- Az MSZP elnöksége kétnapos látogatásra érkezik ma Kárpátaljára az UMDSZ meghívására. Milyen alkalomból hívták meg a magyar ellenzéki pártot?
- Pénteken lesz az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács éves közgyűlése, ami fontos momentum a szövetség életében. De a kétnapos programban szerepel a magyar egyházfőkkel és Beregszász UMDSZ-es polgármesterével való találkozó (Beregszász az egyetlen ukrajnai nagyváros, amelyet magyar elöljáró vezet), az Ungvári Nemzeti Egyetem és a beregszászi Rákóczi Ferenc Főiskola tanáraival és diákjaival való találkozás is .
- Az UMDSZ a kárpátaljai magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezete. Továbbra is csak az MSZP-vel állnak kapcsolatban? Hírhedten rossz a viszonyuk a Fidesszel és az Orbán-kormánnyal. Nem történt pozitív változás azt követően, hogy Ön parlamenti mandátumot nyert?
- Semmi. Mintha levegő lenne az UMDSZ és vele együtt az elnöke is, aki, tetszik, nem tetszik, de mégiscsak az ukrajnai magyarság egyetlen parlamenti képviselője. 2010 óta mélyült a kárpátaljai magyar-magyar szembenállás is, amit az Orbán-kormány változatlanul gerjeszt.
- Önt és szervezetét kemény vádakkal illették a 2010-es magyarországi kormányváltás idején, állítólag volt egy titkosított kivizsgálás is. Az UMDSZ és a magyar ellenzéki pártok is kérték ennek a nyilvánosságra hozatalát, a konkrét vádak ismertetését. Megtörtént?
- Mi minden fórumon kértük, hozzák nyilvánosságra ezeket a, véleményünk szerint nem létező vizsgálati eredményeket. Ha volt is bármiféle vizsgálat, azt úgy végezték el, hogy a vádlottat - az UMDSZ-t -, meg sem kérdezték. Tavaly a Máért-on Németh Zsolt államtitkár nemzetbiztonsági kockázatnak nevezett engem, ezért az idén el sem mentem, de a szervezet azért küldött képviseletet a fórumra. Az UMDSZ társadalmi támogatottsága, erős önkormányzati képviselete ellenére változatlanul ki van zárva a "nemzeti együttműködés rendszeréből".
Vilnius: Geopolitikai csata Brüsszel és Moszkva között
A svéd és lengyel kezdeményezésű uniós Keleti Partnerségi Program kezdetektől, azaz a gondolat 2008-as megfogalmazása óta irritálta Oroszországot. Nem véletlenül. Az EU a programba eredetileg hat volt szovjet tagköztársaságot - Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán - tervezett bevonni. Idővel Fehéroroszország kimaradt.
Az első csúcstalálkozót 2009-ben Prágában, a másodikat 2011-ben Varsóban rendezték meg, a ma kezdődő kétnapos vilniusi csúcs sorrendben a harmadik, ugyanis mindig az uniós soros elnökséget ellátó ország fővárosa a színhely. Vilnius kiemelt nemzetközi figyelmet kapott, mivel eredeti tervek szerint Ukrajnának itt kellett volna aláírnia, Moldovának és Grúziának parafálnia, majd jövőben aláírni a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt. Oroszországnak elsősorban Ukrajna fájt, a nyár óta folyamatos kereskedelmi, gazdasági szankciókkal próbálta jobb belátásra bírni nyugati szomszédját. Ukrajna és Oroszország között jelenleg szabadkereskedelmi egyezmény él, s amennyiben ez fennmarad, de létrejön az ukrán-EU szabadkereskedelemi övezet is, az azt jelenti, hogy az uniós áruk az orosz piacot is "veszélyeztetik".
Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden Triesztben az olasz-orosz gazdasági fórumon úgy fogalmazott, Oroszország nem engedheti meg magának, hogy határait Ukrajnán keresztül nyissa meg az unió előtt. " Oroszország még nem kész erre"- szögezte le Putyin, egyben felkérve az uniós tisztségviselőket, hogy kerüljék a drasztikus kijelentéseket az EU és Ukrajna között kialakult helyzettel kapcsolatban. Az orosz elnök nyilvánvalóan arra a Brüsszelben is megfogalmazódott vádra válaszolt miszerint Ukrajna orosz nyomásra függesztette fel az integrációs folyamatot. Moszkva tiszteletben tartja, ha Ukrajna aláírja a társulási egyezményt, mondta Putyin, jelezve, hogy "a probléma inkább Moszkva és Brüsszel között van", a kérdést pedig politikamentesen kell kezelni. Megoldásként hármas találkozót javasolt Kijev, Moszkva és Brüsszel részvételével.
Csakhogy Azarov ukrán miniszterelnök kedden maga ismerte el, hogy orosz nyomásra állították le a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás előkészítését. "Oroszország javasolta az aláírás elnapolását és azt, hogy kezdjünk el tárgyalni" - jelentette ki Kijevben külföldi újságírók előtt, először mondva ki nyilvánosan, hogy Moszkvának köze volt Kijev döntéséhez.
Viktor Janukovics ukrán államfő részt vesz a vilniusi találkozón, ahol az unn.com.ua hírportál szerint európai és orosz vezetőkkel háromoldalú tárgyalásokat folytat Ukrajna gazdasági problémáiról.
Abban egyetértenek az elemzők és nagyon sok politikus is, hogy Vilnius kudarc az Európai Unió számára. Brüsszel az utolsó percig nyitva hagyta a lehetőséget Kijev előtt, de az orosz gazdasági nyomás erősebbnek bizonyult. Aleksander Kwasniewski, az Európai Parlament ukrajnai monitoring missziójának volt elnöke, aki mindvégig közvetített Brüsszel és Kijev között, a csúcs előtt azt mondta, az EU elaludt, sokkal kedvezőbb gazdasági feltételeket kellett volna kínálnia Ukrajnának.
Tegnapi hírek szerint Vilniusban olyan közös nyilatkozat elfogadását tervezik, amely burkolt figyelmeztetést tartalmaz Oroszország számára, hogy tartózkodjon a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozástól. Ha csak újabb meglepetés nem történik, Moldovával és Grúziával parafálják az egyezményt.
