Pedro Passos Coelho középjobb koalíciós kormányának nincs igazán más választása, mint tartani magát a fájdalmas gyógymódhoz. Lisszabon még az előző, szocialista kabinet idején, 2011-ben fogadta el a 78 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot, s ha jövőre teljesítik az Európai Unióval, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valuta Alappal kötött megállapodás szigorú feltételeit, jövő nyártól Portugália már ismét a szabadpiacról finanszírozhatná önmagát. A kisebbik ibériai állam hitelbesorolása azonban semmit nem javult, mindhárom hitelminősítőnél rosszul állnak, s ha nem sikerül javítani mutatóikon, akkor a portugálok továbbra is az eurózóna kudarcos államai között rekedhetnek.
A koalíció két pártjának - a középjobb Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a konzervatív Néppártnak (CDS-PP) - biztos többsége van a törvényhozásban, s így valójában nem forgott kockán a költségvetés végszavazása, annak ellenére sem, hogy valamennyi ellenzéki párt ellene voksolt. A parlament előtt sokezer tüntető gyűlt össze kedden - "az országos felháborodás, tiltakozás és harc napján" - a legnagyobb, mintegy 750 ezer dolgozót tömörítő szakszervezeti központ, a CGTP felhívására. "A kormány mondjon le, írjanak ki új választásokat" - ezt követelték.
Novemberben a szakszervezetek egymás után szervezték a tiltakozó megmozdulásokat, sztrájkoltak a közalkalmazottak, a tanárok, az egészségügyi dolgozók, sőt, ami eddig példa nélkül állt, még a rendőrök is az utcára vonultak. A bíróságokon is leállt a munka. A tiltakozók a bérek lefaragása, az adóemelések, a közszolgáltatások színvonalának romlása miatt tüntettek. Nyáron már majdnem megbukott Pedro Passos Coelho kabinetje, akkor azonban egy váratlan minisztercserével átmenetileg sikerült csillapítani a kedélyeket. Maria Luís Albuquerque, a júliusban kinevezett új pénzügyminiszter a parlamenti szavazáskor azt mondta: a megszorításoknak folytatódniuk kell, mivel az ország még mindig válságos helyzetben van, s ez megköveteli a rendkívüli intézkedéseket.
Antonio José Seguro, az ellenzéki szocialisták vezetője szerint a költségvetés "túlzott terheket ró a portugálokra, s további áldozatvállalást követel". Catarina Martins, a Baloldali Blokk (BE) koordinátora a végszavazás előtt megjegyezte: "Portugáliában jelenleg a gyerekvállalás az elszegényedéssel ér fel". Martins szerint a trojka felé vállalt megszorítási program egyetlen célkitűzése sem teljesült, s a kormány elveszítette legitimitását. A BE a kabinet lemondását, új választások kiírását sürgette.
A kormánytöbbség voksaival végül elfogadott költségvetés a 2014-es évre 0,8 százalékos növekedést jósol, jóval optimistább, mint az OECD előrejelzése, amely csupán 0,4 százalékos növekedésre számít. A deficitet a büdzsé előirányzatai szerint a mostani 5,5-ről 4 százalékra kellene mérsékelni, az államadósságot 127,4-ről 126,6 százalékra szorítanák vissza. A munkanélküliség idén 17,4 százalék körül alakul, ám jövőre ismét növekedésnek indulhat, 17,7 százalékot prognosztizálnak.
A deficitcél tartásához a GDP 2,3 százalékát kitevő lefaragásokra lesz szükség, ez jövőre mintegy 3,9 milliárd eurót tesz ki. A megszorító intézkedések vesztesei ismét a közalkalmazottak lesznek, a havi 675 eurónál többet keresők fizetése 2,5-12 százalékkal csökkenhet, az intézkedés legalább 600 ezer embert érint. Negyven órásra emelkedik ugyanakkor az eddigi 35 órás munkahét, az évi szabadságból három napot lecsípnek, 25 helyett csak 22 nap jár majd. A 600 euró feletti nyugdíjakból átlag tíz százalékot vesznek el. A nyugdíjkorhatár 65-ről jövőre 66 évre növekszik.
Damoklész kardjaként lebeg a reformprogram felett az alkotmánybíróság várható döntése - idézte a Reuters egy londoni elemző, Nicholas Spiro vélekedését. Aníbal Cavaco Silva államfő ugyanis az alkotmánybíróság véleményét kérte a tervezett nyugdíjlefaragásokról, s a testület 25 napon belül véleményezi az intézkedést. Ha ez az összeg kiesik, helyébe alternatív forrásokat kell találni, hogy tartani lehessen a büdzsé számait.