Devizakölcsön vagy forintkölcsön a devizahitel? Netán uzsorakölcsön? Jó erkölcsbe ütközik-e? Mi történik az érvénytelenné nyilvánítás után? - ezekre a kérdésekre készül választ adni a Kúria születő jogegységi döntése. A kérdések társadalmi-gazdasági jelentőségét nehéz lenne vitatni. A probléma csupán annyi, hogy alig két hete a Kúria váltig állította, hogy ezeket a kérdéseket nem tudja és nem fogja megválaszolni. Miután azonban Orbán rájuk küldte Navracsicsot, érdekes módon mégis feltették a kérdéseket, december 16-án pedig válaszok is születhetnek. De ha már a kérdések is a kormány nyomására születtek meg, ki garantálja, hogy a válaszok nincsenek ugyanígy előre borítékolva? Nehéz elvonatkoztatni attól is, hogy a kormányfő az elmúlt néhány hónapban már nagyrészt megválaszolta ezeket a kérdéseket szokásos péntek reggeli rádióinterjúiban.
Azt már augusztusban bejelentette a kabinet, hogy kivezeti a devizahiteleket. A megoldhatatlannak látszó feladatot előbb a bankokra hárították volna, de ők nem voltak hajlandóak beledőlni a kardba - vagy nem eléggé. A kormányfő nyilvánvalóan szeretné átvágni a gordiuszi csomót, jól jönnének a devizahitelesek szavazatai a jövő évi választásokon, de azt már nem erőltetné, hogy az ominózus kard az ő kezében legyen, ha esetleg valami mégsem a tervek szerint sül el. Úgyhogy odaadta a Kúriának, csináljon vele, amit akar. Varga még irányt is mutatott a Kúriának: nem dodonai jóslatot várnak, hanem világos, egyértelmű iránymutatást a devizahitelek problémáinak kezelésére.
Nem vitatva azt, hogy a bankok esetleg követtek el hibákat a szerződésekben - ezt ugyanis nem az én, és nem is a kormány, hanem a bíróságok feladata eldönteni -, a devizahitelesek problémái egészen jól körülhatárolhatóak. A forint árfolyama az elmúlt négy évben elszabadult, és ebben jelentős szerepe volt a kormány szélmalmokkal (akarom mondani: globális pénzügyi körökkel) vívott szabadságharcának. Az, hogy a forinthitelesek között is közel annyi nem fizető ügyfél van, mint a devizaadósok között, azt mutatja, hogy nem csak ez a probléma, sokkal inkább a szegénység maga. Például a munkanélküliség, amely ellen a kormány annyit tud felmutatni, hogy elküldi a közmunkásokat havi 27 ezer forintért szemetet szedni, követ törni, szelet kapálni. Emellett a sor a végtelenségig folytatható: az alacsony keresetűek számára igazságtalan adórendszer, Európa legnagyobb általános forgalmi adója, a tavalyi rekordinfláció.
Ha a Kúria jósda lenne, talán azt mondaná: "Ha felszámoljuk a devizahiteleket, egy nagy rendszer fog romba dőlni". Hogy ez a bankoké vagy Orbán Viktoré? Esetleg maga a demokrácia? Azt talán csak az istenek tudják.
