Az ENSZ klímaváltozási keretegyezményében (UNFCCC) érdekelt felek 19. tanácskozása (COP19) szombati zárónapján a tanácskozás elnöke (a konferencia közepette posztjáról leváltott lengyel környezetvédelmi miniszter) Marcin Korolec jelentette be, kijelölték az utat, amelyen haladva a résztvevő államok tovább folytathatják a munkát. A tervek szerint 2020-ban életbe lépő új egyezmény szövegtervezetéről jövő decemberben Peruban tanácskoznak. Connie Hedegaard, az EU klímaügyi biztosa a BBC-nek azt mondta: "Rövidebb és szebb út is vezethetne Párizsig, de a lényeg, hogy odaérjünk".
A fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot Varsóban sem sikerült áthidalni, előbbiek azt sürgetik: a legnagyobb szennyező feltörekvő országok (Kína, India, Brazília) is vállaljanak ugyanolyan korlátozásokat, mint a legfejlettebbek, ám a fejlődő országok komolyabb anyagi kötelezettségvállalásra akarnák rászorítani a leggazdagabbakat. A fejlett országok nem konkretizálták 2009-es ígéretüket, amely szerint 2020-ig évi 100 milliárd dollárral kellene növelni a fejlődő világnak nyújtandó támogatást.
A kialakult kompromisszum értelmében a "kötelezettségvállalás" szót a ködösebb "hozzájárulás"-ra cserélték, s megállapodtak, hogy az új egyezmény nem központi elvárásokat fogalmaz meg, hanem országonkénti felajánlások mozaikja lesz, ezeket 2015 első negyedévéig kell kidolgozni. Több fejlett állam visszatáncolt, így a fukusimai katasztrófa nyomán Japán is kénytelen volt mérsékelni eddigi célkitűzéseit. Létrehozták a Varsói Mechanizmust a rendkívüli környezeti katasztrófák sújtotta fejlődő államok megsegítésére.
