Azt, hogy melyik két napon jelenik meg az előrejelzés, január 31-ig teszi közzé a miniszter. Az előrejelzésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéséhez képest mennyire tér el a kormány prognózisa.
Ha az eltérés jelentős, akkor azt a miniszternek indokolnia kell. A költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön kell alapulnia, vagy annál óvatosabb becslésekből kell kiindulnia - áll a tervezetben.
Az elmúlt néhány év költségvetési tervezésénél ez nem kifejezetten foglalkoztatta a kormányt, az elemzői konszenzusnál például rendre 0,5-1 százalékkal magasabb gazdasági növekedéssel tervezték a költségvetést.
A tavalyi büdzsétervezéséhez 2,5 százalékos növekedési előrejelzéssel láttak hozzá, majd több lépcsőben módosították lefelé az előrejelzést, végül 1,7 százalékos visszaesés történt. Az idei költségvetésben az inflációt sikerült jelentősen - több százalékponttal - felültervezni.
Az új szabályok emellett előírják, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket objektív kritériumok alapján évente egyszer átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is.
Az objektív kritériumokat és az értékelés eredményét közzé kell tenni, és a későbbi makrogazdasági és költségvetési előrejelzések készítése során figyelembe kell venni.
A tervezett intézkedésekből kitetszik, hogy hiányzik a költségvetés mögül az az elemző műhely, amelyik apparátusával képes folyamatában követni az állam pénzügyeit, és előrejelzései alapján idejekorán figyelmeztetni is.
