Így jártak, "amiért korrupt magyar hivatalnokokkal és kormánnyal próbáltak üzletelni" - a tanúként résztvevők benyomása szerint ezt üzente a tekintélyes külföldi befektetőknek a magyar államot képviselő jogászcsapat Washingtonban, a meghiúsult sukorói King's City ügyében zajló beruházásvédelmi eljárásban. Ez alighanem kevés lesz ahhoz, hogy jogilag visszaverjék a mintegy 120 milliárd forintos kárigényt, amelyet a befektetők a kaszinóberuházás meghiúsulása miatt követelnek.
A befektetőket képviselő Vigotop Ltd. által a magyar állammal szemben indított, zárt ajtók mögött tartott per nemrég zárult ciklusában tanúkat és szakértőket hallgattak meg, ezzel a "bizonyítási szakasz" lezárult, a tanács visszavonul ítélethozatalra - ez három hónapig is tarthat. Meghallgatták a három befektetőt - Joav Blumot, Ronald S. Laudert, és Fred H. Langhammert - valamint Oszkó Péter volt pénzügy-, Fellegi Tamás volt fejlesztési minisztert, Nagy Róza korábbi államtitkárt, Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a cég korábbi értékesítési igazgatóját.
Tátrai lapunknak elmondta, tragikomikusnak tartja a magyar fél viselkedését, hiszen szerinte a védekezésnek minimális teret engedett a magyar jogászcsapat, inkább politikai kommunikáció zajlik. "Úgy tűnik, nem is próbálják megnyerni a pert, az itthoni büntetőper kihelyezett tárgyalását játszották el, úgy, hogy a telekcsere nem is része ennek az ügynek" - mondta az MNV volt vezére. Ráadásul a magyar ügyvédek a rendelkezésre álló idő felét Blum, Császy és Tátrai meghallgatására fordították, holott nincs közük a washingtoni eljáráshoz, a felmondott kaszinókoncesszióhoz.
A koncessziós szerződést a magyar kormány úgy mondta fel, hogy a kaszinónak kiszemelt sukorói telkek Joav Blum birtokában voltak, még ha időközben bírósági eljárás is indult a tulajdonjogról. Tátrai szerint mivel akkor már biztos volt, hogy az elszámoltatási célponttá tett Sukoró-ügy miatt a kaszinóból politikai támogatás hiányában nem lesz semmi, az államnak csak ki kellett volna várni a szerződésben lejáró határidőket, a projekt pedig "kimúlt" volna magától. Ám a politikai erőfitogtatásnak beillő felmondással jogalapot adtak a befektetőknek a kártérítéshez.
"Maga ellen játszik az állam, ügyvédei Washingtonban azt próbálják demonstrálni, hogy itt annak idején, a telekcsere kapcsán bűnözés, hűtlen kezelés történt" - erősítette meg lapunknak Császy Zsolt is. Csakhogy - hívta fel a figyelmet - ez utóbbi nem igaz, de még ha így is lett volna, az teljesen irreleváns ebben az eljárásban, hiszen az a koncessziós szerződés felmondásáról, a beruházás meghiúsulásáról, és az emiatti kártérítésről szól. Császy az eljárásban úgy érezte magát, mintha itthon, a telekcsere miatti perben a Szolnoki Törvényszék előtt állna. "Nem értem, miért fizet az állam milliárdokat az ügyvédi irodáknak, hogy feltegyék ugyanazokat, a washingtoni eljárásban értelmezhetetlen kérdéseket, amelyeket az ügyészek ingyen feltesznek nekünk itthon" - jegyezte meg, hozzátéve: "mondtam is, én itt tanú vagyok, nem vádlott."