A vének testülete, a loja dzsirga tegnap megkezdett négynapos tanácskozása végén dönt a megállapodásról. Ha a küldöttek jóváhagyják, utána a parlament elé kerül, s végül az elnöknek kell kihirdetnie.
Amerikai részről csak Barack Obama kormányának kell jóváhagynia, azonban az afgán fél egyoldalú változtatása miatt el is állhat a szerződéstől. Azt nem tudni, Hamid Karzai meggondolta-e bejelentését, hiszen az afgán elnök hirtelenségéről ismert. Ugyanakkor az ország korábbi vezetőit büntették már azért, mert eladta az országot a külföldnek, így azonban már az új elnök vinné el az esetleges "balhét".
Nyitóbeszédében Karzai elmondta: Barack Obama elnöktől ígéretet kapott, az Egyesült Államok tiszteletben tartja Afganisztán szuverenitását, s nem hatolnak be afgán otthonokba, csak kivételes esetekben. Ez volt az egyik legvitatottab pontja a megállapodásnak, s Kabul vonakodva ment bele. A másik kényes téma - Irakhoz hasonlóan - az amerikai katonák mentessége volt. Mint John Kerry külügyminiszter közölte, megállapodtak az afgán elnökkel a szerződés feltételeiről, s eszerint a 2014 vége után Afganisztánban maradó amerikai katonák büntetlenséget élveznek majd.
Karzai a több mint 2500 ezer fős tanács előtt hangsúlyozta, ugyan nem bízik Amerikában, de a megállapodással Afganisztán lehetőséget kap, hogy egy tízéves átmeneti időszak alatt stabilizálódjon. Az államfő közölte: Washington mintegy 10-15 ezer katonát állomásoztatna és kilenc támaszpontot használna Afganisztánban a NATO-vezette nemzetközi erők kivonulása után, s néhány más ország is fenntartaná katonai jelenlétét. A szerződés hatálya legalább 2024 végéig tart.
