;

John F. Kennedy;

Fotó:  Hulton Archive

- Ötven év után is rejtély a Kennedy-merénylet

Minden idők talán legnépszerűbb amerikai elnöke a néhai John F. Kennedy, pedig hivatali ideje túl rövid volt ahhoz, hogy az igazán nagyok sorába emelkedjen. De kulcsfontosságú külpolitikai döntéseket hozott, s józanul mérlegelt, amikor a világ a kubai rakétaválság napjaiban a nukleáris tragédia szélén egyensúlyozott. A televíziós kor első elnökeként emlegetik, akit mindenki szinte személyes ismerősének érzett és aki igazán megragadta az emberek fantáziáját.

Jóképű, fiatal politikus volt, gazdag, befolyásos, ír katolikus család sarja, gyönyörű feleséggel, két kisgyerekkel - a Kennedy-házaspárral élet költözött a Fehér Házba. Ma már tudjuk, az idill mögött fájdalom, keserűség, csalódás, kiábrándulás is rejlett bőven. JFK karizmatikus vezetővé vált, aki képes volt inspirálni a fiatalokat, emblematikus mondatait máig idézik. Megalakította a Békehadtestet, megálmodta, hogy az Egyesült Államok embert küld a Holdra. Aligahanem újraválasztották volna, ha esélyt kap a folytatásra. Nem kapott. Ma ötven éve, 1963. november 22-én merénylet áldozata lett a texasi Dallasban. Mindössze 46 éves volt, amikor megölték, két évvel fiatalabb, mint Barack Obama első megválasztásakor.

Fél évszázad elteltével sem tudnak megbékülni az amerikaiak a tragédiával, noha JFK nem az első elnökük volt, aki merénylet áldozatául esett. A Gallup friss közvéleménykutatása szerint az amerikaiak 61 százaléka úgy véli, Oswald nem egyedül cselekedett. Az arány csökkent, 2000-ben még 81 százalék volt meggyőződve erről. Kennedy halálát afféle vízválasztóként tartják számon - nyilatkozta Robert Caro történész -, sokan úgy érezték, hogy valami végleg elveszett, Amerika nem lett többé ugyanaz a Kennedy-gyilkosságot követően. Robert Dallek, aki az eddigi legrészletesebb Kennedy-életrajzot írta, a CBS-nek azt mondta: a legenda magyarázata, hogy a 35. elnök ereje teljében, 46 évesen maradt meg az emberek emlékezetében. Nehéz elképzelni, hogy ha élne, 96 éves lenne.

Hangok az Air Force One-ról
A Kennedy-évforduló kapcsán a washingtoni Nemzeti Levéltárból előkerült egy eddig ismeretlen, 88 perces hangfelvétel az Air Force One útjáról Dallasból vissza Washingtonba. Az elmúlt öt évben ez a legfontosabb, a merénylethez kapcsolódó, új dokumentum. Egy rövidebb változatot a Lyndon B. Johnson elnöki múzeum már az 1970-es években közzétett. A hangfelvételt elemző szakértők azt valószínűsítik, a 88 perces változat sem teljes. Kísérteties hallgatni az ötven év előtti párbeszédeket: az új elnök stábja a repülőgép rádióján utasításokat adott Washingtonnak. Intézkedtek, hogy legyen készenlétben egy lift a koporsó kiemeléséhez, s Johnson arról is rendelkezett, kiket rendeljenek be a Fehér Házba az első kormányülésre. Johnson a repülőgép rádiótelefonján hívta Kennedy anyját, Rose-t a massachusetts-i Hyannisportban, hogy részvétét nyilvánítsa.

Máig sokan felteszik a történelmietlen "mi lett volna, ha?" kérdést. Mi lett volna, ha JFK hallgat azokra, akik eltanácsolták a texasi kampánykörúttól, de különösképpen Dallastól? Ha a titkosszolgálat komolyan veszi az előzetes fenyegetéseket? Ha nem állt volna el az eső, amikor az Air Force One megérkezett a dallasi repülőtérre, s az elnök autójára felszerelték volna az átlátszó műanyag tetőt, amely ugyan nem volt golyóálló, de megnehezítette volna a merénylő dolgát? Vagy ha az elnöki konvoj nem tesz egy látszólag értelmetlen, a menetet lelassító kanyart az Elm Street felé, nem haladtak volna el a tankönyvraktár előtt? Ha a dallasi lapok nem teszik közzé előzetesen a konvoj útvonalát?

A mágikus golyó

Valószínűleg soha nem derül ki a teljes igazság arról, ki adta le a halálos lövést John F. Kennedyre. Ötven év elteltével is tovább élnek a különféle összeesküvés-elméletek. Az Earl Warren főbíró vezette vizsgálóbizottság, amelynek a későbbi elnök, Gerald Ford is tagja volt, enyhén szólva is felületes munkát végzett. A dallasi rendőrség, s a titkosszolgálat sem állt a helyzet magaslatán a helyszínelés során mai szemmel nézve tömérdek hibát követtek el. Nem csoda hát, hogy könyvek tucatjai születtek egy-egy teória alátámasztására, s az sem, hogy a hivatalos verziót még a legmagasabb szinten is megkérdőjelezik. Akik nem hiszik el a "magányos gyilkos" teóriáját, eddig már 42 csoportot, 82 valószínű elkövetőt, s 214 bűntársat neveztek meg - számolta össze 2007-ben megjelent, Reclaiming History című könyvében az ügyvéd-író, Vincent Bugliosi.

Öt évtized után sem tudni minden kétséget kizáróan, hány lövést is adtak le az elnöki limuzinra. A Warren-jelentés hivatalos álláspontja minden bizonyíték egy irányba mutatott: magányos gyilkos - a mindössze 24 éves Lee Harvey Oswald - végzett az elnökkel, három lövést adott le a dallasi tankönyvraktár ötödik emeleti ablakából (az amerikaiak a földszintet első emeletként számolják, így az épületben látogatható kiállítás a "Hatodik emeleti múzeum" nevet viseli). A hivatalos verzió szerint az első lövés nem talált, a második hátulról hatolt be az elnök nyakán, s elől jött ki. Ez a második volt az a bizonyos "mágikus lövedék", amely nem csupán Kennedyt, hanem az autóban ülő John Connallyt, Texas állam kormányzóját is megsebesítette.

A harmadik volt a halálos lövés, amely az elnök fejét érte, koponyájának jobb oldalát feltépte, s jelentős mennyiségű agyállományt is szétroncsolt. Sokáig nem lehetett tudni, Jackie Kennedy miért mászott ki az elnöki limuzin hátsó részére. Kennedy felesége az elnök koponyájának darabjai után kapott. Vallomása ma már nyilvános, ahogy nyilatkozott az a titkosügynök is, aki utolérte az autót, s visszatuszkolta Jackie-t az ülésre. A First Lady a kórházig a kezében tartotta a csontdarabokat. Connally kormányzó és a felesége vitatta a hivatalos változatot, ők úgy érzékelték, a kormányzót és az elnököt nem sebesíthette meg ugyanaz a golyó.

A Zapruder-film

Lemaradt az évszázad eseményéről a hivatalos sajtóstáb. Egy nézelődő civil - Abraham Zapruder dallasi üzletember - volt az, aki filmre vette a gyilkosságot. A 26,6 másodperces, felbecsülhetetlen értékű dokumentum 486 színes képkockája közül egy sorozatnyit elsőként a Life magazin tett közzé, a 313-as kockát, amelyen a végzetes lövés becsapódása látszik, 1975-ig zárolták. A CIA emberei is megtekintették a felvételt, de őket nem nagyon érdekelte. Az eredeti felvételt 1999-ben vásárolta meg az amerikai kormány 16 millió dollárért a Zapruder-családtól. Zapruder életét megkeserítette a film, soha többé nem készített még családi felvételeket sem.

Többezer titkos dokumentumot őriz a CIA
A JFK.facts.org című honlap szerzője, Jefferson Morley, aki korábban a Washington Postnak dolgozott, kiderítette, hogy a CIA több mint 1100 titkos dokumentumot - 15-50 ezer oldalnyi iratot - őriz a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban. Ezt a napokban a hírszerző ügynökség hivatalosan is elismerte. Köztük az 1987-ben elhunyt David Atleee Phillips fedett ügynök több mint 600 oldalanyi feljegyzése Oswald megfigyeléséről - még az elnökgyilkosság előttről. Vagy a későbbi Watergate-betörés egyik hírhedt résztvevője, E. Howard Hunt iratai, ő 1963-ban a belföldi titkos műveletekért felelt a CIA-nél. Hunt halála előtt a fiának számos kijelentést tett arról, ki lehetett az, aki az elnökgyilkosságot kitervelte.

Zapruder filmje hang nélkül készült, de fennmaradt egy hangfelvétel is. Az elnöki konvojt biztosító egyik rendőrmotoros nem kapcsolta ki a rádióját, s a központban automatikusan rögzítették a hangot. Ezt a nem túl jó minőségű hangszalagot azóta a legmodernebb akusztikai berendezésekkel vizsgálták. Legutóbb, négy hete azt állapították meg, a rendőrmotoros felvétele nem releváns, hiszen kilométerekre volt a helyszíntől.

Tény, hogy továbbra sem tudni, hány lövés dördült el a Dealey-plázán. Az 1978-as kongresszusi felülvizsgálat öt lövés hangját azonosította, s így az összeesküvés lehetőségét sem zárta ki egyértelműen. A szemtanúk között volt, aki 11 lövést hallott, de többen legalább négyet. A helyszínen állók úgy érzékelték, hogy egy közeli, füves dombról is lőtt valaki, körvonalai és a lövés füstje több fotón is felsejlik.

Elégette a feljegyzéseket

Máig vitatják a szakértők, hol helyezkedtek el az elnök sebei. A dallasi Parkland kórházban, ahová Kennedyt és Connallyt szállították, intubálták az elnököt, pont ott, ahol a nyakán az egyik lőtt seb volt. Ezt követően pedig már nem volt megállapítható, bemeneti vagy kimeneti-e volt-e a nyílás, noha ez döntő információ: ebből kiderülhetett volna, elölről vagy hátulról érte az elnököt a második lövés.

Dallasban az özvegy kérésére nem végeztek boncolást, Kennedy holttestét alig két és fél órával azután, hogy a texasi városba érkezett, feltették az elnöki különgépre, néhány kiszerelt ülés helyére. A koporsó mellett tette le a hivatali esküt a texasi illetőségű alelnök, Lyndon B. Johnson. Washingtonba visszatérve, a Bethesda kórházban boncolták fel az elnök holttestét. Phillip Shenon, a New York Times egykori újságírója a Kennedy-gyilkosság hiányzó bizonyítékairól írt új könyvéből kiderül, hogy a három patológus egyike, James Humes kandallójában elégette (!) a boncoláson készült eredeti feljegyzéseket, amelyek alapján a boncolási jegyzőkönyv végső változatát megírta. Hogy miért? Mert véresek lettek. A fennmaradt dokumentumok, fotók, röngenfelvételek, rajzok viszont hiányosak, következetlenek.

A dallasi rendőrség csak fél óra elteltével zárta le a tankönyvraktár épületét, de számos hátsó bejárat nyitva maradt. Oswald, akivel egy rendőr az első emeleti étkezőben találkozott, akadálytalanul kisétált. A rendőrök a Warren Bizottság előtt azt vallották, az ötödik emeleten egy német Mausert találtak, s az lehetett a gyilkos fegyver.

A későbbiekben kiderült, Oswald puskája valójában egy távcsöves, olasz Mannlicher-Carcano volt. Fegyverszakértők szerint a kettőt könnyű összekeverni, mivel a Carcano a Mauser lekoppintott változata. Az elnöki gépkocsit a titkosszolgálat emberei még a visszaút előtt szépen kitakarították, elmaradt az alapos helyszínelés. Elnökként egyébként Johnson továbbra is ezt az autót használta (már páncélozva), ahogyan a Fehér Ház két következő lakója, Richard Nixon és Gerald Ford is.

Kinek állt érdekében?

Talán a legnehezebben azt vette tudomásul a közvélemény, hogy egy zavaros gondolkodású, jelentéktelen fiatalember lett volna Kennedy gyilkosa. Ezért találgatják máig, ki bérelhette fel Oswaldot, s akadtak-e segítői. Vajon a kubaiak állhattak a merénylet mögött, akikkel Oswald olyannyira igyekezett felvenni a kapcsolatot a gyilkosság előtt? Így akartak bosszút állni a félresikerült Disznó-öbölbeli CIA-akcióért, netán a Fidel Castro elleni merényletkísérleteket akarták megtorolni? Castro ezt annak idején (a Warren-bizottság egyik munkatársának) és nemrégiben is határozottan cáfolta.Vagy a szovjetek adták a megbízást, elvégre Oswald egy darabig a Szovjetunióban élt, s orosz nőt vett feleségül?

De miért épp Oswaldot választották volna, akinek orosz kapcsolatairól pontosan tudott az amerikai titkosszolgálat? Vagy a maffia elégelte meg, hogy az elnök öccse, az igazságügy-miniszter, Bobby Kennedy hajtóvadászatot indított ellenük, noha azt rebesgették, hogy Kennedy apjának régi kapcsolatai révén "besegítettek" az elnök megválasztásába? A Warren-jelentés azt is tényként fogadta el, hogy Jack Ruby dallasi bártulajdonos is egyedül cselekedett, amikor két nappal a merénylet után a dallasi rendőrség épületének alagsorában lelőtte Oswaldot - egyenes adásban, a kamerák előtt. Ruby maffiakapcsolatait sem vizsgálták, ahogy azokat az állításokat sem, hogy a bártulajdonos korábbról ismerte Oswaldot.

Van, aki váltig állítja, hogy az alelnöknek, Johnsonnak fűződött leginkább érdeke Kennedy eltávolításához. Johnson állítólagos barátnőjére hivatkoznak, aki azt terjesztette: a Kennedy-gyilkosság előestéjén Johnson Richard Nixonnal és J. Edgar Hooverrel, az FBI akkori főnökével vacsorázott, s a vacsora végén azt mondta: "Holnaptól többet nem hoznak kínos helyzetbe engem ezek a Kennedyek!"

A pletyka - állítják, akik utánajártak -, teljességgel alaptalan. Johnsont akkortájt két korrupciós ügyben is gyanúba fogták, s már saját magát is bukott embernek tartotta. A merénylet sokkja e botrányokat végleg elsöpörte.
Még ennyi év után is előkerülnek új önjelöltek, akik azt állítják, közük volt az elnökgyilkossághoz. Anthony Summers tényfeltáró újságíró korábbi könyve új kiadásában azt állítja, a CIA hallgatott Oswaldhoz fűződő korábbi kapcsolatáról, s mindenről, ami egy esetleges összeesküvésre utalhatott volna, amelyben a maffia és a kubai emigránsok is szerepet játszhattak.

Summers és a korábbi kongresszusi vizsgálóbizottság vezető tanácsadója, Robert Blakey előtt 2007-ben egy idős kubai Miamiban elmondta: diákkori barátja, Herminio Diaz Garcia, aki egykor Havannában Santo Trafficante mafiavezérnek dolgozott, még 1966-ban, halála előtt azt állította, ő volt a másik orvlövész. Ezt a többedik kézből származó vallomást sem lehet már ellenőrizni.

Az összeesküvés-elméletek áradatának alighanem csak úgy lehetne véget vetni, ha minden vonatkozó dokumentum titkosítását feloldanák, vélik sokan. John Kerry amerikai külügyminiszter - sokáig a legkisebb Kennedy fivér, Edward szenátortársa Massachusettsben - máig azt mondja, nehezen tudja elképzelni, hogy JFK gyilkosának nem voltak segítői. Kerry a Parade magazinnak azt nyilatkozta: "Ennyi év elteltével teljesen helyénvaló, hogy az Egyesült Államok nyissa meg az irattárakat, bármire is derüljön fény, az már történelem." De nem kizárt, hogy minden titkosított irat, figyelmen kívül hagyott bizonyíték feltárása után is maradnak soha meg nem válaszolható, nyitott kérdések.

Szintetikus gumit gyártó vegyes vállalat létrehozásáról állapodott meg a Mol és a Japan Synthetic Rubber (JSR) japán cég: az 51 százalékban japán, 49 százalékban magyar cég Tiszaújvárosban működik majd - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Tokióban, a japán kormányfővel folytatott tárgyalása után. Abe Sindzó szintén a japán-magyar gazdasági együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Orbán Viktor egy magyar-japán üzleti fórumon mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer a kulcs a gazdasági növekedéshez.