A Miniszterelnökséget vezető államtitkár - aki idén augusztus óta az uniós források elosztását felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is irányítja - Pannonhalmán, a majorsági látogatóközpont alapkövének letételekor úgy fogalmazott: a jövő héten azt fogja javasolni a miniszterelnöknek, hogy az uniós pénzek azon négy százalékát, amelyet a központi apparátusban dolgozók ellátására fordíthatnának, ajánlják fel a "történelmi egyházaknak".
Az elképzelés szerint ebből az összegből juthat az érintett egyházak intézményeinek felújítására, működtetésére, "oktatási, szociális tevékenységük színvonalának emelésére és lelki közösség szervezésére, építésére is". Lázár úgy vélte, erre azért van szükség, mert a második világháborút követő bő négy évtized, vagyis a kommunista időszak "az eltévedés, a kisiklás időszaka" volt, "eltávolodás az ősök nyomvonalától, eltávolodása a Szent István-i örökségtől, eltávolodás Szent Márton hegyének szellemiségétől".
Az államtitkár azt nem fejtette ki, hogy az új egyházügyi törvény 2011-es elfogadásával elismert mind a 32 egyházra, vagy csak a "történelmi" keresztény felekezetekre gondolt-e, bár szavai erre engednek következtetni. Arról sem beszélt, hogy miért érzi elengedhetetlennek a felekezetek állami támogatásának további növelését, miközben az 1997-es Vatikáni Szerződés módosításával - amelynek szövege törvényjavaslatként már az Országgyűlés elé került - a kormány jelentős költségvetési plusszkiadásokat vállalt elsősorban a katolikus, továbbá az összes bevett - azaz elismert - egyház felé. Különmegállapodást a katolikusokon kívül egyelőre csak az evangélikus egyházzal kötött Orbán Viktor, amelyben evangélikus épületek felújítására vállalt kötelezettséget az állam.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által aláírt idei szerződésmódosítás szerint az állampolgárok továbbra is felajánlhatják majd személyi jövedelemadójuk (SZJA) egy százalékát a bevett egyházak javára, azonban, ha ez összességében kevesebb, mint az állam adott évi tejles SZJA-bevételének egy százaléka, akkor az állam kiegészíti azt. Eddig csak 0,9 százalékra egészítette ki az összeget a központi költségvetés. Ezen felül például a katolikus felsőoktatási intézmények, illetve az ott tanuló állami ösztöndíjas hallgatók ugyanolyan és ugyanannyi támogatást, juttatást kapnak majd, mint az állami intézmények és hallgatóik.