foglalkoztatás;nyugdíj;

- Visszavonulót fújnak nyugdíjügyben?

A foglalkoztatói nyugdíj bevezetéséről szóló terv vélhetően mégsem kerül a parlament elé - értesült lapunk. Nyugdíjügyben jártas szakemberek szerint ennek az az oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a választások előtt már nem meri "bevállalni", hogy hozzányúljon a nyugdíjtémához.

Még akkor sem, ha az egyébként már társadalmi vitára bocsátott javaslat alapjaiban nem borítaná fel a ma működő rendszert. Úgy tudjuk, bár egyes érdekcsoportokat előnyhöz juttatott volna a kormány, az mégis a visszavonulás irányába hatott, hogy a szakemberek sem támogatják az ötletet, és az sem biztos, hogy az emberek jól fogadnák az új szabályt.

A foglalkoztatói nyugdíjpénztárról szóló törvényt még 2007-ben, uniós kötelezettségnek eleget téve fogadta el az Országgyűlés. Ám azóta csak egyetlen pénzügyi szolgáltató élt a lehetőséggel, nem sok sikerrel. Igaz, akkor még három pillérű nyugdíjrendszer működött, így nem is nagyon volt értelme ennek a lehetőségnek. Azóta, hogy a Fidesz-kormány szétverte a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, már csak önkéntes pénztárakban lehet takarékoskodni a nyugdíjas évekre. Többen úgy vélték, most "kedveskedni" akart a kabinet egy új "pillérrel", amit jól becsomagolva egy nagyon jó lehetőségként tálalt volna a munkavállalóknak.

Az új nyugdíjpénztárat maga a foglalkoztató, illetve "bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság" alapíthatná. Ide fizetnék a munkáltatók - például a cafetéria rendszerében, béren kívüli juttatásként - a tagdíjat. Ezzel a megoldással annak a foglalkoztatónak lenne érdemes élnie, amelyiknek "nagyon stabil személyi állománya" van. Ez szinte csak az államra, és így a közszolgákra igaz. Mivel a közalkalmazottak egy része béremelést követelve sztrájkbizottságot alapított a napokban, a kormány akár mindenkinek megígérhetné, hogy - például az életpályamodell egyik elemeként - 10-20 ezer forintot fizet a nyugdíjpénztárba.

Ezt "eladhatná" béremelésként is. A kormánynak pénzügyileg ez nem jelentene nagy kockázatot, hiszen a fedezetet feltehetően a költségvetés biztosítaná, és a pénztárba tett összeget még évekig, akár évtizedekig használhatná az állam, illetve a kijelölt nyugdíjszolgáltató intézmény. Erősen bizonytalan azonban, hogyan fogadnák a manánpénztári vagyonoktól megfosztott volt kasszatagok az új pillért, a társadalom pedig az újabb "érdekköröket".

Őszintén remélem, hogy nevelőszülőként nem abban a stílusban beszél és viselkedik, ahogy a hozzászólását írta, mert bántó ez a durva, ítélkező, hazugozó beszédmód. Egyebek mellett így reagált Herczog Mária a Nevelőszülők és Befogadószülők Országos Szakmai Érdekképviseleti Szakszervezete (NESZÉSZ) által - konkrét név nélkül - írt internetes kommentre.