Forró őszt él át Görögország, s ezúttal elsősorban nem a sztrájkok, illetve a kormány szűk parlamenti többsége miatt.
Forrnak az indulatok, az Arany Hajnal miatt, amely veszélyes, az erőszaktól sem visszariadó fellépésével jelentősen veszélyezteti az ország biztonságát.
A neonácik egyik aktivistája szeptember közepén meggyilkolta az antifasiszta rappert, Pavlosz Fisszaszt. A párt több vezetője került rács mögé, mert a telefonhívások alapján bebizonyosodott, ők is értesültek arról mi is történt, s más erőszakos cselekményekhez is közük volt.
November elején azonban új fordulatot vett az ügy. Agyonlőtték az Arany Hajnal két fiatal aktivistáját. A gyilkossággal épp a neonácik malmára hajtották a vizet, akik áldozatnak, s nem agresszornak tűnhettek a társadalom szemében.
A neonáci aktivisták folytatták is "harcukat", a közösségi oldalakon bosszút esküdtek. Görög kommentátorok egyetértenek abban, az Arany Hajnal tudatosan akarja destabilizálni a társadalmat.
A politikai elitet teszik felelőssé az ország nehéz gazdasági helyzetéért, s azt állítják, a megoldás kulcsa az ő kezükben van. Kiutasítanák az országból a külföldieket, akik csak "balsorsot" hoztak Görögországra.
Az antifasiszta rapper, Pavlosz Fisszasz meggyilkolása, illetve a görög hatóságok kemény fellépése nyomán esély látszott az Arany Hajnal visszaszorítására.
A párt egy sor szavazója árult el, nem ismerték a neonácik előéletét, amikor tavaly júniusban rájuk voksoltak. A görög társadalom túlnyomó többsége elutasítja az erőszakot.
Ezt támasztotta alá, hogy röviddel Fisszasz megölése után mintegy a felére, 6,6 százalékra esett az Arany Hajnal népszerűsége.
Az ALCO ügynökség napokban közzétett felmérése azonban arról tanúskodik, hogy a visszaesés csak átmeneti volt. A november 12-15 között készített közvéleménykutatás alapján a párt már 8,8 százalékon áll.
"A börtönben lévő Nikosz Mihaloliakosz mozgalma kezd ismét magára találni, minden bizonnyal a két fiatalember meggyilkolása miatt" - írt a To Vima című lap.
Az Arany Hajnal azonban egy másik régóta zajló vitának köszönhetően is gyarapítja hívei számát. A párt ugyanis hevesen ellenáll annak, hogy Athénban mecsetet építsenek.
Bár még mindig csak tervekről van szó, közelebb került a megvalósulás azzal, hogy az infrastruktúráért felelős minisztérium múlt héten a J&P Avax, a Terna, az Aktor és az Intrakat cégeket bízta meg a kivitelezéssel.
A kormány 946 ezer eurót szán a mecsetre. Az építési munkálatok a jövő év elején kezdődnének el, amint az utolsó jogi akadály is elhárul, s fél évig tartanának.
Feltéve persze, ha nem hátráltatják az építkezést gyakori tüntetésekkel. A mecset létrehozásának gondolata ugyanis már 2000-ben is felvetődött, akkor azonban lemondott róla a kormány a befolyásos görög ortodox egyház ellenállása miatt.Több vállalat azért lépett vissza a tendertől, mert szabotázsakcióktól féltek.
Az athéniak egy része egyelőre nem barátkozott meg a mecset építésének gondolatával, s ezzel élnek vissza az újfasiszták, akik "precedens nélküli" provokációról beszélnek.
Közleményükben azt írták, parlamenti képviselőik, "és elsősorban tömeges utcai tüntetések révén" akarják megakadályozni a muzulmán imahely felépítését.
Azzal is érvelnek, hogy a mecsetet Votanikosz negyedben, a haditengerészet egykori bázisán, Athén centrumának közelében emelnék, néhány méterre "az Akropolisz szent szikláitól és Plátó olajfájától".
A parlament pártjai közül azonban nem ők az egyedüliek, akik ellenzik a terveket. A Független Görögök nevű jobboldali populista párt szintén olyan közleményt tett közzé, amely szerint a beruházás "sérti a görögök nemzeti érdekeit".
Félő, hogy a vita, illetve az építkezés elhúzódásából a nacionalisták kovácsolnak politikai tőkét.
