Milos Zeman már múlt szerdán is fogadta Sobotkát, ám akkor még csak a kialakult belpolitikai helyzetről cseréltek eszmét.
Zeman saját állítása szerint azért nem akart , semmiféle lépést sem tenni az új kormány megalakítása ügyében, mert - mint mondta - méltatlan lenne, ha "tolószékbe kényszerülve" kellene megneveznie az új cseh kabinet fejét.
Az elnök otthonában esett el még októberben, s azóta sem tud lábra állni. Az államfők nyári rezidenciájaként szolgáló Lány kastélyban gyógyul. Kijelentésével mindenesetre enyhén szólva nem aratott osztatlan sikert hazájában.
A testi fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezete úgy vélte, bocsánatot kell kérnie, hiszen egy sor honfitársát sértette meg.
Cseh hírmagyarázók pedig emlékeztettek arra, hogy Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök első, 1932-es megválasztásáról egészen 1945-ös haláláig kerekesszékre volt utalva, mégis kellőképpen ellátta elnöki teendőit, még a második világháború alatt is.
A CTK hírügynökség internetes honlapja, a Ceske Noviny nem reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 79 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, lealacsonyítónak tartják-e, ha valaki tolószékbe kényszerül.
Átmeneti a béke
Zeman és Sobotka múlt heti találkozója meglepően békésen zajlott, sőt, a találkozót követően az elnök még mosolygott is.
Pedig kettejük viszonya nem éppen rózsás. Zeman minden követ megmozgatott azért, hogy leváltsák Sobotkát a CSSD éléről.
Az október végén megrendezett parlamenti választás után fogadta Michal Haseket, a CSSD már csak volt alelnökét és három társát.
Miután kiderült a találkozó ténye, a szociáldemokraták tagsága puccskísérlettel vádolta meg az elnököt és a megbeszéléseken jelenlévő szociáldemokrata elnökségi tagokat.
Zeman nem titkolt célja az volt, hogy Haseket bízza meg a kormányalakítással. Ezzel továbbra is a markában tarthatta volna a kormányt. A puccskísérlet azonban elbukott, Hasek és társai lemondtak a szociáldemokrata párton belüli megbízatásaikról.
Mindenesetre az a tény, hogy Zeman még ma sem nevezi ki kormányfőnek Sobotkát, csak a tárgyalások megkezdését bízza rá, azt jelzi: igyekszik az utolsó pillanatig kivárni, s a helyén tartani a jelenlegi, Jirí Rusnok-vezette kormányt, amely az elnök bizalmasaiból tevődik össze.
Nem kizárt az sem, hogy Milos Zeman éppen a koalíciós tárgyalások kudarcában érdekelt, mert ez az egyedüli esélye arra, hogy ismételten Csehország erős emberévé váljon.
A CSSD válsága egyelőre lezárult ugyan, de a "lázadók" bármikor újra előáshatják a csatabárdot. A szociáldemokrata pártot nagyon megviselték a belső feszültségek: a Ppm factum iroda közvéleménykutatása szerint szavazóinak 57 százaléka szemléli kritikusan az elmúlt hetek történéseit.
Jellemző, ha most rendeznék meg a parlamenti választást, már a voksolás második helyezettje, az ANO végezne az élen 20 százalékkal, a CSSD 19,5 százalékot szerezne.
A voksoláson még 20,5 százalékot kapott Sobotka pártja és 18,7-et az ANO. Több CSSD szavazó a kommunistákra adná a voksát, hiszen a KSCM több mint két százalékkal gyarapította táborát a parlamenti választás óta.
A felmérés szerint a Polgári Demokrata Párt (ODS), amely húsz évig határozta meg Csehország belpolitikáját, már nagy nehézségek árán kerülne a törvényhozásba.
Nehéz küldetés
Sobotkára nagy nyomás nehezedik. Meg kell akadályoznia, hogy a CSSD az ODS sorsára jusson, ehhez azonban egyrészt sikeres kormányt kell összekovácsolnia az ANO-ból, valamint a kereszténydemokrata KDU-CSL-ből, másrészt nyilván az sem mindegy, hogyan végzi munkáját az új kabinet.
Bár Sobotkát hivatalosan csak ma kezdhetné meg a koalíciós egyezkedést, valójában már másfél hét óta zajlanak a megbeszélések az új kormányról az említett három párt között.
Azóta, hogy a CSSD központi végrehajtó bizottsága megerősítette pozíciójában a pártelnököt, az államfő felhatalmazása nélkül is teljes jogkörrel tárgyal Andrej Babis és Pavel Belobradek tömörülésével.
A megbeszélések azonban nagyon lassan haladnak. Sobotka és Babis véleménye egyelőre a kormányzás alapelveit illetően sem egyezik.
A költségvetési- és adópolitikát illetően a legnagyobbak a különbségek. A szociáldemokraták 40 milliárd koronával többet kívánnak kiadni az államkasszából, Babis azonban hallani sem akar erről.
A CSSD elnöke úgy véli, emelni kell a helyi iparűzési, valamint a társasági adó mértékét, legalábbis a nagyvállalatok, a távközlési, energiaügyi és egyéb cégek számára 19-ről 25 százalékra.
Babis ezzel szemben úgy véli, nincs szükség további adóterhekre, az állam működését kellene még olcsóbbá tenni.
Egyetértés mutatkozott a két politikus között abban, hogy az adók behajtását hatékonyabbá kellene tenni, a közbeszerzéseket pedig úgy kiírni, hogy minimalizálják a korrupció lehetőségét.
Babisnak egyébként meggyőződése, nincs lényeges különbség az állam és egy cég irányítása között, mert "az államnál is az a cél, hogy maximalizálják bevételeit".
Vita az egyházi ingatlanokról
A CSSD és az esetleges koalíciós partnerek az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kérdésében sem értenek egyet.
A háború után elkobzott egyházi vagyon visszaadása kapcsán kialakult vita 24 évvel a Bársonyos Forradalom után sem jutott nyugvópontra.
Petr Necas megbukott kormánya tavaly olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében az egyházak 75 milliárd korona értékű, a kommunizmus idején elkobzott földterületet és ingatlant kapnak vissza, harminc év alatt pedig 59 milliárd koronát fizetnek nekik kárpótlás gyanánt.
2030-tól aztán megszűnne az egyházak finanszírozás, amelyek ettől fogva telesen önállóan gazdálkodnának. A cseh társadalomban a közvélemény egy része nem fogadta kitörő örömmel a jogszabályt.
Sokan ütköztek meg a katolikus egyháznak azon a tervén, amely szerint vissza akarja kapni a prágai várkastély egyes részeit is.
A CSSD szerint a kárpótlási törvény igazságtalan, ezért mindenképpen módosítani kell, ugyanakkor sem az ANO, sem a KDU-CSL nem kíván változtatni rajta.
A CSSD illetékesei ma kívánnak találkozni a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia, az Egyházak Ökumenikus Tanácsa, valamint a zsidó egyház illetékeseivel, hogy a törvény felülvizsgálatáról tárgyaljanak.Az eredmény azonban előre borítékolható: aligha tudják jobb belátásra bírni az egyházi vezetőket.
A katolikus egyháznak mindenesetre megvannak a tervei arra, hogyan is bánjon a befolyó több tízmilliárdos összeggel.
Befektetési alapot kíván létrehozni, melynek megalakításáról három pénzintézettel tárgyal. Az egyházmegyéknek pénzügyi tervet kell kidolgozniuk, amelyben fel kell vázolniuk, hogyan is gazdálkodnak majd a befolyó hatalmas összegekkel - mondta el a Hospodarske Novinynak a Cseh Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára, Tomás Holub.
Az egyházi kárpótlás ügye azonban csak egy kérdés a sok közül. Emellett még számos téma kerül az esetleges koalíciós partnerek asztalára.
S bár több kérdésben távoliak az álláspontok, szó sincs egyetértésről, de teljesen valószínűtlen, hogy ne tudnának megállapodásra jutni, s ne alakulna meg az új kormány. Sobotka reményét fejezte ki, hogy a parlament már az év végéig áldását adhatja kabinetjére.
A leendő miniszterelnök
Bohuslav Sobotka 1971-ben született Telnicében. Családja a nyolcvanas évek elején költözött át a közeli Brnóba, itt is végezte iskoláit. 1990-1995 között a brnói Masaryk Egyetem jogi karán tanult, itt is szerzett diplomát.
A politika fiatalon érdekelni kezdte, talán a csehszlovák belpolitikai átalakulás, a bársonyos forradalom miatt. 1989-ben lépett be a szociáldemokrata pártba, 1990-ben pedig a párt ifjúsági szervezetének alapító tagja volt.
Politikai pályafutásában meghatározó szerepe lehetett annak is, hogy doktori disszertációjának témavezetője Zdenek Koudelka szociáldemokrata politikus volt.
1996-ban, mindössze 25 évesen került a parlamentbe a CSSD dél-morvaországi képviselőjeként. 2001-ben pedig a szociáldemokraták frakcióvezetőjévé választották, s tagja lett a költségvetési, a mentelmi és a mandátumügyi bizottságnak.
A 2002-es parlamenti választást követően még feljebb kerülhetett a politikai ranglétrán. Vladimir Spidla pénzügyminiszterré tette meg, s néhány hónapig kormányfőhelyettesként is ténykedett.
Sobotka elismerte: a CSSD választási ígéretei megvalósíthatatlanok az adott gazdasági helyzetben. Miniszteri tárcáját megőrizhette Stanislav Gross és Jirí Paroubek kabinetjében is.
Tárcavezetői tevékenysége részben sikeres volt. 1989 után ő volt az egyedüli pénzügyminiszter, akinek hivatali ideje alatt csökkent a GDP arányos államadósság, ugyanakkor jelentősen nőttek a kormányzati kiadások. Néhány vállalatot jelentős adókedvezményekkel segített.
A 2006-os parlamenti választást elvesztették a szociáldemokraták, így Sobotka ellenzéki képviselő lett. Jirí Paroubek távozását követően 2011-ben tartottak pártelnökválasztást a CSSD-nél, amelyet igen szűk, többséggel, 19 szavazattal Sobotka nyert meg kihívójával, Michal Hasekkel szemben.
Utóbbi azonban nem törődött bele a vereségbe. A két politikus között feszült volt a viszony, ami a vártnál gyengébb 2013-as parlamenti választás után érte el csúcspontját.
Bohuslav Sobotka nős, feleségétől, Olgától két gyermeke született: David tíz, Martina pedig négy éves.
Gyilkosság Chomoutovban
Nem elég, hogy belső fezültségek nehezítik a munkát a cseh szociáldemokratáknál, egy hétfői gyilkosság is alapjaiban rázta meg a pártot.
Chomutovban megölték Roman Houska vállalkozót, aki a CSSD egyik legerősebb embere volt Észak-Morvaországban.
Százak haltak meg a határon
Csehország folyamatosan dolgozza fel a múltat, s még ma is kerülnek elő a volt csehszlovák titkosrendőrség, az StB aktái közül olyanok, amelyek eddig ismeretlenek voltak a nyilvánosság előtt.
Stefan Karner osztrák kutató azt közölte, hogy történészek szerint a hidegháború idején 129 olyan személyt öltek meg a csehszlovák határon, akik Ausztriába akartak átszökni.
Előfordult nem egyszer, hogy kutyák marcangolták szét a nép külföldre vágyódó ellenségeit. Az erdős területen 12 kilométer mély ütközőzónát alakítottak ki Ausztria felé.
Akadt példa olyanra is, amikor a szökésben lévők után órákig, sőt napokig kutattak. A határon valóságos csoda volt átjutni.
Szögesdrótok, aknák nehezítették a menekülők útját. A Prágai tavasz idején kevesebb járőr teljesített szolgálatot, ekkor áramot sem vezettek a kerítésbe.
Összességében 20 ezer határőrt alkalmaztak ezen évtizedek alatt. Ők sem érezhették magukat biztonságban. A kutatások szerint 648 katona halt meg a 453 kilométeres határszakaszon. Egyesekkel aknák végeztek, míg mások öngyilkosok lettek.
Nem ismerik egymást a frakció tagjai
Rendszeres hétvégi találkozókat szervez Andrej Babis, mivel pártja, az ANO egy sor képviselője még sosem találkozott egymással.
Ez azért is kellemetlen, mert a párt képviselőcsoportja viszonylag népes: 47 honatya alkotja, ezzel a második legnagyobb frakció a szociáldemokratáké után, s sajátos lenne, ha a parlament nyitóülésén mutatkoznának be egymásnak.
Múlt pénteken már tartottak egy három napos összetartást Babis vidéki farmján, a Prágától 50 kilométerre található Capíban.
A párt elnöksége megvitatta: lehetővé kívánják tenni, hogy minél többen csatlakozzanak a tömörüléshez. Az ANO-nak azért létfontosságú a tagok toborzása, mert Csehországban már többször előfordult, hogy egy protestpárt hamar eltűnt a politika süllyesztőjében. Az ANO azonban hosszú ideig a cseh belpolitikai térképen kíván maradni.
