A megnyitón az intézmény vezetője, Kathy Horváth Lajos elmondta: mintegy 2400 értékes, színvonalas képzőművészeti alkotást őriznek. A kamaratárlaton húsz mű kaphatott helyet, de a többit is folyamatosan be akarják mutatni. A központ fokozatosan országos hatókörűvé válik a megyei központok hálózatba kapcsolásával.
A tervek szerint tavasszal Brüsszelben széles körűen bemutatják a roma kultúra kincseit. "Nem szeretem a címkézést, hogy roma festő, roma muzsikus. A zenei teljesítmény, a műalkotások magukért beszélnek és véleményem szerint a magyar kultúra szerves részét adják" - hangsúlyozta a hegedűművész Kathy Horváth Lajos, Yehudi Menuhin egykori növendéke.
Kifejtette: Balázs Jánostól Péli Tamáson át Szentandrássy István festőművészig sokan hoztak dicsőséget az országnak. Felidézte azt is, hogy a "magyar Orfeusznak" nevezett Bihari János, az Ady barátságát élvező Dankó Pista vagy a 20. századi cimbalomművész, Rácz Aladár magas művészi rangja kétségbevonhatatlan - ezt az örökséget kell megmutatni itthon és a határokon kívül.
Halper László, a virtuóz gitáros, a Zenészlegendák című könyv szerzője az MTI-nek elmondta: először a Rádió C-ben vetette fel, hogy fel kellene tárni a fiatalok számára a neves cigány muzsikusok történetét.
"Az én családomban is neves zenészek voltak, vannak. Mindig nagy érdeklődéssel hallgattam az idősebbek meséit azokról a felmenőkről, akiknek a neve már számomra is csak kevéssé csengett ismerősen, a nálam fiatalabbak pedig szinte semmit sem tudtak arról, ki volt például Banyák Kálmán, akit a New York-i Filharmonikusok szerződtettek koncertmesternek, vagy Sívó József hegedűművész és mások" - fejtette ki a gitáros.
Hozzátette: úgy gondolta, utánajár a legendáknak, hogy ne csupán életük, pályájuk történetét rögzítse, hanem a színes mesélési stílusukat is megmutassa. A műsorokból kerekedett ki az első kötet, amelyet egy CD is követett archív zenei részletekkel. A mostani kiadványt átdolgozta, mert bár kutatta a tényeket, de az emlékezet újabb és újabb aspektusokkal gazdagította a szöveget.
Az utolsó szó jogán című fejezet teljesen új, ebben az utóbbi években elhunyt muzsikusokról olvashatók kisebb-nagyobb történetek. Új a Zenészújságok című fejezet is; a Magyar Cigányzenészek Lapja 1908-ban indult és hónapról hónapra beszámolt érdekességekről, például arról, hogy a híres prímás, Rigó Jancsi, aki megszöktette Chimay hercegnét, élete miként alakult, de közölt a cigány muzsikát elemző cikket Pablo Casalstól is.