Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése évi 444 milliárd forintos adócsökkenést eredményezett, és ennek 74 százalékát a társadalom legnagyobb jövedelmű ötödébe tartozó gyermektelenek tehették zsebre. Talán ez a legmarkánsabb állítása annak a tanulmánynak, amely a Pénzügyi Szemle legfrissebb számában jelent meg Tóth G. Csaba és Virovácz Péter tollából.
A legmagasabb jövedelmi tized hozzájárulása az összes adóbevételhez 61 százalékról 42 százalékra mérséklődött. Bár az Orbán-kormány adópolitikájának hangsúlyos eleme a gyermekesek támogatása, a kutatás furcsa módon nem igazolta vissza ennek megvalósulását. Az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent számottevő mértékben (legalább 1000 forinttal) az éves adója, míg a három vagy több gyermekeseknél ez az arány csak 63 százalék. Ennek az az oka, hogy akiknek több gyermekük volt, már korábban kaptak, igaz kisebb mértékű adókedvezményt.
Egyértelműen rosszul jártak viszont a szegényebbek. Összesen 2,5 millió adózónak jelentősen, átlagosan 75 ezer forinttal emelkedett az éves adója.
Ha a jövedelmi tizedeket nézzük, az egykulcsos adón szinte csak a legfelső tized (323 ezer forint havi jövedelem fölött) nyer jelentős mértékben, összegszerűen összesen 500 milliárd forintot. A második leggazdagabb tized nyeresége összegszerűen már csak 72 milliárd forint, sőt, a százalékos teherviselésük nekik gyakorlatilag nem változott. A társadalom alsó nyolc tizede egyértelműen vesztese az szja-reformnak, összegszerűen a legtöbbet a 3., 4., 5. tizedbe tartozó szegények (43 600 és 100 ezer forint havi jövedelem között) veszítenek.
A két kutató a 2010 és 2013 között az Orbán-kormány idején végrehajtott adóreformot vizsgálta, amely nemcsak az szja-kulcsok összevonását és csökkentését jelentette, hanem a szuperbruttósítás és az adójóváírás eltörlését, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztését is.
Érdekes, hogy a tanulmány egyik szerzője a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa. A Századvég pedig egyértelműen az Orbán-kormányhoz több (köztük jelentős anyagi) szálon és erősen kapcsolódó cégcsoport, a Fidesz lépéseinek megalapozásában és támogatásában komoly tudományos háttérmunkát végeznek. A külső szemlélő például egyértelmű és gyors fordulatot konstatálhatott, amikor a Napi Gazdaság napilapot néhány hónapja megvásárolták.
Az újságírók egy részének lecserélődésében, a témaválasztásban és -súlyozásban, a cikkek tartalmában egyaránt kidomborodik a kormányéval kompatibilis látásmód az immár a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője által főszerkesztett lapnál.
Felmerülhet tehát, hogy a most megjelent tanulmány egyfajta előkészítése is lehet a Fidesz pálfordulásának az eddig egyenszilárdsággal támogatott egykulcsos adó ügyében. Vagy akár csak az, hogy a nem az "ellenség" által jegyzett tudományos munka nyomán elgondolkodnak a pártban azon, hogy érdemes lenne szembenézni azzal, hogy az egykulcsos adó kudarc, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ellenben sok kárt okozott.
Nem így látja azonban Scheiring Gábor, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja. "Engedjük meg, hogy a Századvégnél is lehet becsületes tudományos kutatómunkát végezni, tételezzük föl, hogy a századvégesek is azt írják, amit találnak, ami kijön nekik, amit gondolnak" - mondta.
Másrészt nehéz elhinni, hogy a Fidesz ebben a kérdésben fordulatra készülne. Bár a kormánypárt bármikor és bármiben meg tudja változtatni a véleményét, az egykulcsos adó a kormánypárt propagandájának és hatalomgyakorlásának is részévé vált - folytatta az ellenzéki képviselő. Pénzt adunk az embereknek, és elvesszük a multiktól, mondja a Fidesz. Persze épp ez a tanulmány mutatja meg, hogy a mondat első fele nem igaz, de a píárban ettől még ez az egykulcsos adó szerepe. Másrészt az Orbán-rendszer felvállaltan beszél a középosztály (valójában a felső középosztály) előnyben részesítéséről, a nemzeti tőkésosztály megteremtéséről.
A 2014-es adótörvényeket már megszavazták, azt még a Fidesz-többségtől is nehéz lenne elképzelni, hogy ezek után megváltoztatják az szja-kulcsok számát. Hogy a 2015-ös adótörvényekről milyen parlamenti többség dönt majd, azt pedig még nem tudjuk. A demokratikus ellenzék mindhárom jelentős formációja egyértelműen és hangosan bírálja az egykulcsos adót, és azt ígérik, ha hatalomra jutnak, eltörlik. Mindenestre vannak arra is jelek, hogy a Fidesz is felismerte, hogy nagyon széles társadalmi rétegek jártak rosszul az eredetileg egyfajta csodaszerként tálalt egykulcsossal.
Legalábbis Scheiring úgy véli, ennek tudható be, hogy a családi adókedvezményt jövőre már nemcsak az szja-ból, hanem a tb-járulékokból is le lehet vonni. Valójában persze ez a változtatás sem a legszegényebbeken segít. Eleve kiesnek a gyermektelenek (vagy akiknek már felnőttek a gyermekeik), de ahhoz, hogy ez a változás érdemi legyen, legalább 300 ezer forintos havi jövedelem kell.
A Bajnai Gordon vezette Együtt-PM pártszövetség különböző liberális és baloldali politikusokat egyesít. "Az egykulcsos adó elutasításában legfeljebb olyan különbség van a szövetségben, hogy elvi alapon, elméleti síkon is rossznak tartjuk ezt a formát, vagy nem. Az Orbán-kormány által bevezetett konkrét, mai egykulcsos-szja elítélésében nincs differencia" - mondta Scheiring Gábor. A szövetségi megállapodásba ezért bele is került, hogy többkulcsos adót akarunk - tette hozzá a politikus, aki azok közé tartozik, aki elvi alapon is elutasítja az egykulcsost: Egyszerűen úgy gondolom igazságosnak, hogy akik többet keresnek, jövedelmük nagyobb hányadát fizessék be a közös kasszába - mondta.
Oszkó Péter, aki nem vesz részt a pártszövetség tevékenységében, de a Bajnaiék mögött álló Haza és Haladás Alapítvány munkájában igen, elméletileg el tud képzelni hasznos egykulcsos jövedelemadót. Ha konjunktúrában és jó struktúrában vezetik be, akkor valóban ösztönzi a bővülést, a vállalkozók a többletjövedelmüket a gazdaságba fektetik be. Az Orbán-kormány idején, válságban bevezetett rendszer azonban nem a többletet osztja el inkább a nagyobb jövedelműek számára, hanem a szegényebbekre rak többletterheket.
Így valójában nem növeli, hanem csökkenti a fogyasztást. Ráadásul a módosabbaknál megjelenő többletjövedelemből nem lesz beruházás, mert válságban, bizonytalanságban ők is inkább megtakarítanak. De még ez a megtakarítás sem jó helyre ment nálunk, mert stabilitás, jó befektetési lehetőségek nélkül, ágazati büntetőadók közepette akár külföldre is áramlik.
Metodika
Az adóváltoztatás hatásainak az elemzését mikroszimulációs módszerrel végezték el, ez az eljárás ugyanis lehetővé teszi, hogy a gazdaság alapegységeinek (egyén, háztartás vagy vállalat) szintjén vizsgálják meg egy vagy több gazdaságpolitikai intézkedés hatásait. A kutatás alapját képező adószimulációnál mindez azt jelenti, hogy az szja-bevallásokra épülő adatbázisból a rendelkezésre álló információkat felhasználva egy adatbázis-kezelő program segítségével minden adózónál külön-külön kiszámították az adókötelezettség alakulását a különböző forgatókönyvek függvényében. Az így kapott adatokat pedig a vizsgálat céljainak megfelelően tudják összegezni, illetve csoportosítani.
A módszer előnyei közé tartozik, hogy figyelembe veszi az egyes gazdasági változók eloszlását is, így a szabályok nem lineáris változása is kiszámítható, ezen kívül modellezhető a különböző szabályok kölcsönhatása és az adózók viselkedése is. Mivel a mikroszimuláció lehetővé teszi, hogy egy, illetve több intézkedés együttes hatását különböző társadalmi csoportok szempontjából is lehessen vizsgálni, így a módszer a gazdaságpolitikai hatásvizsgálatok kiemelten fontos eszközének számít.
Felértékelt mocsarak
Egy példának okáért 200 hektáros - két millió négyzetméter - birtok esetén szélsőséges esetben akár 400 millió forint is lehetne a telekadó. A kormány azt javasolta az Országgyűlési többség pedig úgy módosította az adótörvényeket, hogy a majorok, a mocsárként nyilvántartott területek, az egységes adójogi megítélés érdekében a tanyákhoz hasonlóan ne tartozzanak a telekadó hatálya alá.
Ez a kedvező döntés érinti Orbán Viktor miniszterelnök édesapját, Orbán Győzőt és a kormányfő testvérét is, akiknek a személyéhez köthető Gánt-Kő és Tőzeg Kft. a Zala megyei Széviz-völgyi tőzegmezőn nagyjából 200 hektáros tőzegbánya területe van. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BNP) illetékesei helyszíni vizsgálatok, illetve a korábbi Natura 2000-kijelölés alapján az ökológiailag és geológiailag egységes területet - amelyen évtizedek óta tőzeget bányásznak - teljes egészében lápnak nyilvánították.
A hatályos szabályozás szerint lápnak minősített területen új bánya már nem nyitható - állítja a Nol.hu -, ami felértékeli a meglévő bányákat (és közben a fűtőanyagként, talajjavítóként és egészségügyi készítmények alapanyagaként is használt tőzeg ára is nő). A teljes tőzegvagyon értékesítéséből az évek során hét és fél milliárd forint árbevétel érhető el, amit növelheti januártól az elengedett telekadó.
Áfacsökkentéssel sem lesz olcsóbb a karaj
Visszaszoríthatja az élő és a félsertés importot, valamint ebben a szegmensben a feketekereskedelmet az áfa 5 százalékosra csökkentése 2014. január 1-jétől. Ez sem elhanyagolható eredmény, csak az a gond, hogy a darabolt sertés és tőkehús piacon, ahol amúgy is nagyobb a haszon, továbbra is virágozhat az illegális értékesítés. Ezekre a termékekre ugyanis marad a 27 százalékos áfa.
A feketevágóhidaknak, húsfeldolgozóknak továbbra is "megéri" a tőkehús és a különféle húskészítmények eladása, hiszen a legális vállalkozások képtelenek a 27 és a nulla áfa közötti különbséget a hatékonyság növelésével ellensúlyozni. Nem kis üzletről van szó, hiszen becslések szerint a hazai húspiaci forgalom 30-40 százaléka, több tízmilliárd forint értékben a fekete, illetve a szürke zónában zajlik.
A szakemberek szerint ráadásul a sertéságazatról az iparszerű illegális kereskedelem átterelődhet a baromfi ágazatra, ahol szintén súlyos probléma az adóelkerülő "vállalkozók" működése. Összességében az állam sem jár jobban, hiszen amit azzal nyer azzal, hogy egyes területeken fehéredik a gazdaság, máshol viszont akár növekedhet is a kieső adóbevétel.
A szakmai szervezetek több mint egy évig egyeztettek a kormányzattal. Egyértelmű választ sosem kaptak. Néhány hónapja Orbán Viktor minjiszterelnök még nem tartotta időszerűnek az élelmiszerek áfájának csökkentését. A választások közeledtével azonban ismét napirendre került az élelmiszerek áfájának mérséklése.
A szakemberek az alapvető élelmiszerek közé sorolták a tej, kenyér mellett a tőkehúsokat, a baro,mfihúst és a tojást is. Végül ezek közül egyik sem került be az 5 százalékos áfa körbe. Így jövőre sem lesz olcsóbb sem a karaj, sem a tojás, vagy a csirkeszárny. Az adótörvények módosító javaslatai között ugyan még szerepelt, mint az MSZP kezdeményezése, de a parlamenti többségen elbukott. Mindenesetre sokatmondó, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, több fideszes politikussal egyetemben szavazatával támogatta az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését ...
