Reméli a Stabilitás Pénztárszövetség, hogy nem sérül a szabad pénztárválasztás elve. Egyebek mellett így reagált a szövetség, miután kiderült, foglalkoztatói nyugdíjpénztárak bevezetését tervezi a kormány. Erről most még csak egy normaszöveg-tervezet olvasható a nemzetgazdasági minisztérium honlapján, észrevételeit is ez alapján fogalmazta meg a Stabilitás.
A szövetség kitért arra, hogy amennyiben a rendelkezés a foglalkoztatói alapítású pénztárakra vonatkozik, akkor ezt a szövegben pontosítani kell, különben az önkéntes kasszákra is kiterjed a szabályozás. Az sem világos szerintük, hogy mely szervezetek azok, amelyek a - foglalkoztatókon kívül - jogosultak ilyen pénztárat szerveni. Erre azért tértek ki, mert a nyilvánossá tett szöveg alapján nyugdíjszolgáltató intézményt nemcsak a foglalkoztatók - noha a neve alapján erre lehet következtetni - hanem "bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság" is alapíthat.
A Stabilitás Pénztárszövetség nem ok nélkük tart az új konkurenciától. Valamennyi magánnyugdíjpénztárat tömörítő szakmai szervezetről van szó, hozzájuk tartoztak a kormány döntése miatt már tönkrement kötelező nyugdíjpénztárak is. Mintegy 3 millió magánnyugdíj-pénztári tag teljes vagyonát elvonta a kormány, ez a lépés a szektor végét jelentetette. Ma már csak az önkéntes pénztárak vannak életben, ezeket tömöríti a Stabilitás, és a kasszák igen jól teljesítenek. Az összvagyon 8 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó vagyon pedig az inflációt jóval meghaladva több mint 10 százalékkal gyarapodott. Szeptember végén több mint 1 millió 115 ezer tag pénzét kezelték az önkéntes kasszák.
Ezekbe a pénztárakba nemcsak a munkavállalók fizethetnek, hanem a munkáltatók is alkalmazottaik után, például a cafeteria rendszerében. Vélhetően a foglalkoztatói nyugdíjpénztárakba is hasonló módon utalhatnának, és szintén a béren kívüli juttatás rendszerében, ez pedig tagokat vonhatna el az önkéntes pénztáraktól. Igaz, ebben az esetben még tisztességes versenyszellemről lehetne beszélni.
De van ennél sokkal nagyobb veszély. Az új pénztári formát olyan foglalkoztatónak érdemes működtetnie, amelyiknek "nagyon stabil személyi állománya" van. Ez szinte csak az államra, és így a közszolgákra igaz. A kormány a szektor minden tagjának megígérheti, hogy az általa életre hívott foglalkoztatói pénztárba fizeti a tagdíj-hozzájárulást, így támogatják a közalkalmazottak és a köztisztviselők majdani nyugdíjas éveit. A fedezetet feltehetően a költségvetés biztosítaná, ám a pénztárba tett összeget több évtizedig is használhatná az állam, illetve az általa kijelölt vagy létrehozott új nyugdíjszolgáltató intézmény.
A most működő önkéntes nyugdíjpénztárak így elveszítenék tagjaik, azaz vagyonuk egy részét. Vélhetően sok köztisztviselő és közalkalmazott hozzájuk fizet most tagdíjat, vagy ezek valamelyikébe kéri munkáltatójától a tagdíj-hozzájárulást. Az előre borítékolható, hogy kétfelé sem a dolgozók, sem a foglalkoztatók nem fizetnek majd, azt a kasszát "választják", amelyik kötelező.