Jelentős erőfeszítések - és egy januári, az inflációt jelentősen meghaladó tarifaemelés - árán a BKV az idén érdemben növelni tudja menetdíj-bevételeit, ám a körülbelül 6 milliárd forintnyi pluszpénz jelentős részét a városvezetés egy kampányszagú ígéret fedezetére "einstandolja".
Nem mintha nem lenne helye az évek óta a túlélésre berendezkedett közlekedési cégnél annak az 1-2 vagy 3 milliárd forintnak: gyakorlatilag nincs pénz alkatrészre, beruházásokra, miközben elegendő saját bevétel, illetve fővárosi támogatás híján a hálózat üzemeltetésére a vagyonkezelő Budapesti Közlekedési Központtól érkező "apanázs" folyósítása is nagyban függ a kormányzat "adakozási" kedvétől, a városvezetés lobbierejétől.
Mégis, a tavalyinál mintegy 12 százalékkal magasabb idei várható menetdíj-bevételből könnyen osztogat akár milliárdokat a városvezetés olyan kampányígéretre, amely országosan már "bejött".
A társadalmi támogatottságát a közvéleménykutatások szerint őrző Fidesznek láthatóan segített az államnak amúgy semmibe nem kerülő rezsiharc - vagyis rezsicsökkentés, amit a "multikkal", és az Európai Unióval szemben is megvéd a kormány.
Ezek után aligha véletlen, hogy a parlamenti választás előtt néhány hónappal, januártól a BKV-bérletek árát egységesen 10 százalékkal csökkenti a főváros.
Méghozzá a Fidesz-felkérés, illetve támogatás esetén az újraindulásra is kész Tarlós István főpolgármester és a kormányzati "rezsiharcos" - fővárosi és parlamenti képviselő, valamint csepeli polgármester - Németh Szilárd módosító indítványára.
A múlt hét csütörtöki fővárosi közgyűlési ülésre eredetileg ugyanis csak a BKV-tarifák befagyasztásáról szóló előterjesztést nyújtott be a városüzemeltetési főosztály - ezt Tarlós három helyettese írta alá.
- Kikérte-e a főváros a BKV vagy a BKK előzetes állásfoglalását, és ha igen, ők támogatták-e a döntést, esetleg más százalékos arányt javasoltak?
- Mekkora bevételkiesést jelenthet éves szinten ez a csökkentés, illetve ezt mennyire tudja ellensúlyozni az olcsóbb bérletek iránti megnövekedett igény?
- A becsülhető bevételkiesést ki, és milyen forrásból fogja megtéríteni a BKV-nak/BKK-nak? A fővárosnak miből lesz erre pénze?
- A kormányzattal felvette-e a főváros a kapcsolatot, hogy részben vagy egészben fedezze a keletkező veszteséget, ha igen, milyen választ kapott?
*
"Annak idején arról sem készült tanulmány, mikor 20 éven keresztül állandóan emelték a bérletárakat, volt úgy, hogy egy évben kétszer is. Most abból indultunk ki, hogy a bérlet- és jegyárakból származó bevételek 6 milliárd forinttal emelkedtek, így ebbe a 10 százalékos csökkentés bőven belefér.
A kormányzattal felvettük a kapcsolatot, és együttműködünk. Igaz, hogy a hosszú távú finanszírozás még ma sem teljesen megoldott. Ám három éve azt olvasom itt-ott, hogy mindjárt csődbe kerül a BKV, de ez persze soha nem következett be. Ennek az az oka, hogy a kormány és mi is odafigyelünk. 2010 októbere előtt a cégnek 112 milliárd forint működési hitelt kellett felvennie, de azóta működési hitelt a BKV nem vett fel.
Hozzáteszem, mindig, mindenütt BKK-t olvasok közlekedési ügyekben, de ez generális tévedés, mert a fejlesztésekről, a díjszabályozásról a Főváros Közgyűlése dönt, a BKV végrehajtó szerepe pedig nem szűnt meg. A BKV nem a BKK szatellit cége, hanem egyenrangú a BKK-val. A félreértés egyik oka, hogy a BKV vezérigazgatójának nincsen feltűnési kényszere. A BKK megrendel a Főváros nevében, lebonyolítja a fejlesztések pályázatait, és feladata a forgalomszervezés.
Tarlós István főpolgármester"
Erre "licitált" rá helyszíni kiosztású módosítójával Tarlós és Németh, a javaslatot pedig egyhangúan fogadta el a közgyűlés.
Indoklásként Tarlós már aznap elmondta, hogy az intézkedés mintegy 800 ezer embert, azaz szinte minden budapesti családot kedvezően érint.
Tegnap azt kérdeztük a Városháza sajtóirodájától, hogy mennyire becsülik a bérletár-csökkentés miatti bevételkiesést és azt miből tervezik pótolni.
Meglepetésünkre személyesen Tarlós István válaszolt, ám egy sor kérdésre nem adott érdemi magyarázatot, indoklása ezúttal kimerült annyiban, hogy ez "bőven belefér" a 6 milliárdos várható többletbe.
Kiderült, az ötletszerű, rapid döntést nem támasztották alá hatástanulmányok, szakmai elemzések, mert "annak idején arról sem készült tanulmány, mikor 20 éven keresztül állandóan emelték a bérletárakat".
(Egyébként korábban, a dugódíj kapcsán Tarlós már kifejtette, hogy a műfajt, és egyáltalán a hatástanulmány kifejezést sem "szereti" - a szerk.)
Egyébként tény, hogy Európában a legmagasabbak közé tartoznak a budapesti viteldíjak, tehát az eredetileg javasolt viteldíj-szintentartás indokoltnak tűnt.
Az EU 27 tagállama közül - a bérekhez viszonyítva - a magyar fővárosban ugyanis a legmagasabb a tarifa. A díjcsökkentés más kérdés - ez az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján leginkább választási év közeledtével merül fel.
Mértéktartóbb volt viszont négy éve az előző közgyűlés: a városvezetés 2009 novemberében eredetileg 4,1 százalékkal emelte volna a viteldíjakat, de a testület végül "befagyasztotta" az árakat.
Ezt aztán decemberben megváltoztatták, miután kiderült, hogy a 23 milliárdos állami támogatás feltétele volt a tarifaemelés is, vagyis az, hogy az utasok a korábbinál jobban vegyék ki a részüket a társaság működési költségeiből.
Az azóta a testületben többségbe került Fidesz viszont már nemcsak választási évben, hanem ciklus közben sem emelte a díjakat. Így maradt el a drágulás 2012. januárjában, továbbá egy évvel azelőtt is.