A Magyar Nemzet cikke ugyanis a Kello nyilvántartásaira - valamint szokás szerint névtelen forrásokra - hivatkozva egyebek közt azt állítja, egyes kiadók nem hajlandók legyártani több ezer kiadványt, mert a tankönyvterjesztés állami monopóliumba adásával a kiadók, a terjesztők elvesztették profitjuk egy részét, az iskolák pedig a terjesztési jutalékukat, emiatt "nem voltak kellően érdekeltek" a könyvrendelés mielőbbi leadásában.
A valóságban azonban éppen a Kello folyamatos késlekedése okozza a problémákat. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke szerint az állami cég még a múlt héten is adott le pótrendeléseket, holott elvileg szeptember 10-ig minden pótrendelést le kellett volna adnia a kiadóknak. Szarvas-Ballér Judit lapunknak elmondta, az államosítás előtti rendszerben a tankönyvterjesztő vállalkozók jellemzően a visszárukból (a feleslegesen kiszállított tankönyvekből) fedezték a pótrendeléseket, és szeptemberre általában végeztek is a kiszállítással.
Csakhogy - mivel a tankönyvek jelentős részét a Kello nem szállította ki október elejére sem - a szülők elkezdték magánúton beszerezni a könyveket a kiadóktól és az üzletekből, emiatt utólag a pótrendeléseket is módosítani kellett. A Kello kis mennyiségű pótrendeléseit időbe telik legyártani, ráadásul a kiadóknak a kis tétel nagy veszteséget is jelent - tette hozzá a TVOT elnöke.
Szarvas-Ballér Judit szerint tovább fokozta a káoszt, hogy a Kello névre szólóan szállította ki a könyveket az iskolákba, sokszor olyan gyerekeknek, akik már nem is voltak az intézmény tanulói. Korábban ősszel, az iskolákban zajlott a tankönyvosztás (amiért 6 százalék jutalékot kaptak az intézmények a könyvek árából), csak az kapott könyvet, akinek járt és aki kifizette. Most viszont sokan már nyáron fizettek, de nem kaptak tankönyvet - mondta a TVOT elnöke, hozzátéve: a Kello egyelőre csak a tankönyvek árának átlagosan 90 százalékát utalta át a kiadóknak, a többit a visszáru teljes megállapításáig tervezi visszatartani.