Lényegében már csak a lakosság jóindulatában bízhatnak a hajléktalanok, miután csütörtökön a fővárosi önkormányzat A Város Mindenkié csoport tiltakozása - és minden igyekezete ellenére - Budapest legtöbb közterületéről kitiltotta a fedél nélkülieket. Ha a lakosság nem jelenti fel a hajléktalanokat az "életvitelszerű tartózkodásért", legalább szabálysértési eljárásra és bírságra sem kell számítaniuk.
A rendelet értelmében a hontalanok tartózkodása jogellenes a világörökségi területeken, a megállókban, az utasvárókban, a hidakon és lépcsőkön, a Liszt Ferenc repülőtéren, a Népligetben, tiltott terület lesz 29 kiemelt aluljáró és 50 méteres körzetük. A tilalom kiterjed a játszóterekre, a köztemetőkre, valamint 100 méteres körzetükre is, de már több kerület tiltást kért saját területére. (Igaz, a fővárosnál is szigorúbb XIII. kerület - amely 200 méterben határozta meg a tiltott helyek körzetét - újratárgyalja a rendeletet.) A Város Mindenkié aktivistái ugyan megpróbálták megakadályozni a rendelet elfogadását, ígérete ellenére Tarlós István rendőrt hívatott rájuk.
Az aktivisták a hatósági üldözést rögzítő rendelet visszavonását követelik Tarlóstól, és azt, hogy a fővárosi önkormányzat dolgozzon ki olyan stratégiát, ami megfizethető lakhatáshoz segíti a hajléktalan embereket, és megelőzi az eladósodott családok utcára kerülését. Mindez azonban aligha talál célba a főpolgármesternél, aki a csütörtöki tiltakozást politikai akciónak minősítve a demonstrálókat támadta, akik mögött bizonyosan valamilyen erő áll. "A főváros nem tiltja ki sehonnan a hajléktalanokat, nincsenek sehonnan kitiltva, ott lehetnek, csak életvitelszerűen nem lakhatnak ott" - védte meg a döntést az Estében, amihez a Hír Tv-nek hozzátette, hogy valójában a hajléktalan emberek érdekét szolgálja a rendelet.
"Sokan még a szimbolikus súlyát sem értik a rendeletnek" - mondta lapunknak a tiltakozáson részt vevő Erdős Virág költő, aki szívszorítónak nevezte azt a küzdelmet, amit A Város Mindenkié az első kriminalizációs lépések óta, már több mint két éve tesz az ügyért. Ami azonban reménytelen is, hiszen amióta az alaptörvény is lehetővé teszi a hajléktalanok büntetését, a főváros onnantól "úgy ment, mint a tank".
Pedig a lépés mindnyájunk méltóságát sérti Erdős Virág szerint, hiszen mivel a hajléktalanok szó szerint köztünk élnek, nem mondhatjuk, hogy nem látjuk, ami a szemünk előtt zajlik. Mint felidézte, két éve hirtelen felindulásból írta meg a Van egy ország című versét, de utolsó sora mára egyre közelebb áll a valósághoz - "Van egy ország, ahol lakom, nevezd nevén, szolgáld vakon, ma még bölcső, holnap vagon."
A belügyminszter tegnap azt ígérte, "szükség esetén" megduplázza a jelenlegi mintegy 10 ezer hajléktalanszállói helyet, aluljárót azonban télen sem nyitnak meg. "Van lehetőség arra, hogy senki ne fagyhasson meg" - mondta. Ám több nagyváros már követi a főváros példáját, és mint októberben Békéscsabán, tegnap Kaposvár is megtiltotta az életvitelszerű tartózkodást a belvárosban és a parkokban.
Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatója azt mondta, már hetekkel ezelőtt megkezdték a hajléktalanok tájékoztatását a tiltásokról, miközben a Menhely Alapítvány arra kérte a szociális intézményeket, és egyházakat: ne zárják be kapuikat a hajléktalanok előtt. A hatóságok dolgozóit pedig arra, hogy lakhatási lehetőség hiányában ne büntessék meg őket. Úgy tudjuk, A Város Mindenkié is további lépéseken gondolkodik.