A bal- és jobboldali politikusok, valamint hazai és nemzetközi esélyegyenlőségi szakemberek részvételével megrendezett találkozó témája A nők részvétele a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon volt. Gurmai megjegyezte: a magyar nők kevésbé foglalkoznak az esélyegyenlőséggel, mint nyugat-európai társaik. Kevés lázadó kivételtől eltekintve "a vak komondorra is birkatürelemmel reagálnak" - tette hozzá az EP-képviselő. Szelényi Zsuzsa, az Együtt-PM politikusa úgy fogalmazott: nagy a nyomás azon a nőn, aki ki akarja teljesíteni az ambícióját, "a női politikus férfias világba lép be". Úgy vélte, ahol több a női képviselő, ott jobb és igazságosabb döntések születnek.
Az LMP-s Szél Bernadett a női kvóta fontosságáról beszélt. Szerinte nincs konszenzus a pártok között arról, hogy több női képviselő legyen a parlamentben, pedig ha ez megvalósulna, az az egész politikát megreformálná, mert könnyebb lenne a pártok közötti együttműködés. Megjegyezte: a női képviselők mai aránya azt jelenti, hogy a társadalom 52 százalékát 9 százalék képviseli a parlamentben.
A fideszes Czunyiné Bertalan Judit ugyanakkor azt mondta, hogy hiba a közéletet csak a parlamenti politika szempontjából értelmezni, a vizsgálatot nem lehet arra lecsupaszítani, hogy hány nő ül a patkóban. Fontos azt is hangsúlyozni, tette hozzá, hogy a helyi politikában jóval több a nő. Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet beszédében kiemelte, Svédországban felismerték, hogy a gazdaságnak is hasznos a nemek közötti egyenlőség.
Azzal, hogy a svéd nők 77 százaléka dolgozik, nemcsak anyagi függetlenséget vívtak ki maguknak, hanem a gazdaság megerősödéséhez is hozzájárulnak - fogalmazott. Svédországban az egyik legmagasabb a születési arány, ennek oka épp az aktív családpolitika. A nagykövet hozzátette: ha egy pár tagjainak a fizetése közel áll egymáshoz, nagyobb valószínűséggel maradnak együtt, így csökken a válások száma is.